Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

II. Az eredetkérdések

dési területük a magyar nyelvterületen: as északi, nyugati, valamint kismértékben a déli peremterületek /legmesszebbre a Dunántúlon nyúlik be/; északkeleten csak a szalmaval-szénával kapcsolatos motivum van meg. A szomszédos népcsoportoknál e területekkel határosán elsősorban a német, valamint a nyugati szláv nyelvterületen találjuk meg, kisebb mértékben a délszlávoknál - minden területen a miénknél nagyobb intenzitással, tehát az eredet nyilván e szomszédoknál keresendő. A szlovákoknál, cseheknél, délszlávoknál, osztrákoknál, németeknél megvan a vacsora maradéka, morzsa, stb. fa alá, vagy fára tételének a mienkhez teljesen hasonló motivuma: hogy jól teremjen a fa, morzsát, dióhéjat, almahéjat, halcsontot, lencsemaradékot, stb. szórnak alá, rá, stb.

143 A gyümölcsfa megrázása tele hassal vagy tele szájjal elsősorban a német nyelvterületen ismert szokás a mi Nyugat-dunántúli formánkhoz hasonlóan. A többlet a mi adatunkkal szemben egyrészt az adatok nagy száma, másrészt az, hogy itt sokszor át is ölelik, megcsókolják a fát, ami nem arra vall, hogy itt a fák csak mint közönséges gyümölcsfák szerepelnek.

1

^ Hasonlójellegű többletre mutatnak azok az osztrák és német adatok, melyek szerint a maradék gyümölcsfához vitele14-5 kor felszólítják evésre a fát. Kérdés, hogy ilyenkor közönséges megszemélyesítésről van-e szó,vagy pedig egy ilyenkor a fában megjelenő /vagy mindig ottlakd/ lénynek adóit áldozatról. Az utóbbira vall a fák vacsorára való meghivásá146 nak szokása, mely teljesen hiányzik nálunk. A magyar adatok mindenesetre nemigen tükrözik ezt az áldozatjelleget. Nálunk csak hiedelem nélküli, formális szórványadat volt a gyümölcsfa tésztás kézzel való megkenése - ezzel szemben főleg a németeknél, kisebb mértékben a cseheknél gazdagon megtalálható ez a szokás, világosan termésvarázsló célzattal

147 - ez a motivum tehát jelentős szegényedéssel került át a magyar néphitbe. A szalma gyümölcsfára kötözése vagy fa alá helyezése mindegyik vizsgált szláv népcsoportnál szokásos: a néme-