Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

II. Az eredetkérdések

Mások - sőt gyakran ugyanezek a kutatók - ugy lát­ják, hogy a mai karácsony fő vonásai - legalábbis bizonyos területeken, igy elsősorban Dél- és Középeurópában - antik eredetűek, illetve éppúgy lehetnek antik eredetűek, mint belső kelttkezésüek. Ehhez rögtön hozzátehetjük - mint ezt már hangsúlyoztuk is - hogy az antik hatásnak kevésbé kitett területeken: pl. a skandinávoknál és az oroszoknál mégis el­sősorban eredeti hagyományokra kell gondolnunk, Dél- és Kö­zép-Európában pedig az antik hatások elsődlegessége mellett feltételezhetünk egy hol azzal kibogozhatatlanul összefonó­dó, hol világosabban különváló, továbbélő autochton réteget is. Szoros összefonódásra erősen hasonló vonások esetén /pl. a halottkultusz, termékenységkultusz bizonyos megnyilvánu­lási formáij pl. a hazalátogató ősök-halottak táplálása/ gondolhatunk - illetve természetszerűleg éppen ezekben az e­setekben vetették fel a kutatók az esetleges közös indoger­mán hagyományok kérdését. Az antik hagyományokat megvizsgálva elsősorban a római Kalendae Januariae ünnepét kell megemlitenünk, mely a császárkorban egyre nagyobb szerephez jutott, visszaszorítva minden hozzá időben közeleső régi ünnep jelentőségét. Rész­ben közünnep volt, többek között a következő jellegzetes cselekményekkel: uj hivatalnokok belépése, áldozatok Jupi­ternek, első szenátusülés, Vesta-tüz megújítása} másrészt családi ünnep: rabszolgák büntetésének elengedése, gyászru­hák letétele, ajándékozás, énekes felvonulások, szerencseki­vánatok, házak feldíszítése olajágakkal, egy kevés munka el­végzése /hogy egész évben jól menjen a munka/, áldozat a ház Larjainak, első étel felhasználása betegség ellen, tüz és tüzugrás a házak előtt, házi tűzhely tüzének égetése egész éjjel, stb. Időben két igen régi ünnep a Saturnalia, vala­mint a Vota és Conpitalia termékenységi ünnepe közt helyez­kedett el. Ezeket nagy lakomákkal, természetfölötti lények­nek éjjelre telerakott asztalokkal, áldozatokkal /pl. a Sa­turnalia fontos része volt a disznóáldozat/, jóslással stb. ünnepelték. Eredetileg mindkettő az évi földművelő munkákat

Next

/
Thumbnails
Contents