Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

II. Az eredetkérdések

hagyománynak tartja. A következő réteg, amelyről "beszélnünk kell, ennek az autuchton hagyománynak a rétege. Itt már valamivel biztosabb talajra lépünk, de az irásos források majdnem teljes hiánya, valamint a későbbi antik hatás gazdagsága itt is megnehezíti a kérdések eldöntését. Mindenesetre azokon a területeken kell a biztos fogódzőt keresnünk, amelyek legkevésbé voltak az antik hatásnak kitéve: igy a skandinávoknál minden bizonnyal viszonylag tisztán megtalálhatók az ősi germán, az oroszoknál pedig az ősi szláv vonások. Mint mondottuk, a kutatók fő kérdése e tekintetben az, hogy volt-e régi téli napfordulós ünnep, és ha igen, milyen jellegű volt ez az ünnep. Ami a germánokat illeti, a kutatók egyresze igent mond a kérdésre. Eszerint lett volna egy eredeti germán napfordulós ünnep, mely egyúttal halotti ünnep is volt. Pl. Tille, Mogk, Heim, Meyer,

49 Weiser-Aall

50 szerint volt ilyen ünnep. Peilberg szerint ez elsősorban halotti ünnep volt.^ Nilsson a skandináv hagyományt vizsgálva a következő eredményre jut: nyelvészeti és történeti adatok alapján biztosnak látszik, hogy volt egy északi germán Jul-ünnep, illetve téli ünnepi időszak. Ennek pontos ideje és pontos tartalma ismeretleni az azonban valószínű, hogy az elsősorban termékenységi ünnep volt; a halotti jelleg /a "szellemasztal"/ másodlagos itt. A "szellemasztal"-t, illetve a csak nevében latin Matronae-kultúszt és egyéb női démonalakokhoz kapcsolódó kultuszt /t.k. kelta eredetű germán női démonalakokról van szó/ germán, illetve kelta-germán eredetűnek tartja ugyan, de ez csak a Kalendae januariae formailag hasonló vonásainak hatására rögződött szerinte a germánoknál a karácsonyhoz /erre még később visszatérünk/, hasonlóképpen a germánoknál szintén általános ünnepi maszkos felvonulásokhoz,melyek szintén a Kalendae Januariae hasonló elemeinek hatására lettek karácsonyiakká. Eredeti germán karácsonyi motívumnak tehát szerinte csak a termékenysógvarázslás tartható.^ Schneider ezzel szemben éppen a maszkos felvonu-