Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)
II. Az eredetkérdések
gyományokat, meg kell említenünk, hogy egyes kutatók feltételezik az európai karácsonyi szokások egy ősi rétegét.melyhez a mai karácsonyi szokások olyan elemei tartojnaáoak., melyek közös indogermán gyökerekre mennének visssa, illetve olyan képzetek, melyek megléte minden népnél feltételezhető, anélkül, hogy az eredetproblémák e képzetekkel k&$«sölaiban egyáltalán felvetődnének* Eozzá kell ehhez tejssSnk, hogy a vélemények nagyrésze, mind a közös indogermán liagyosány,Eind a saját téli napfordulós ünnep vonatkozásában - akár pro, akár kontra - megbízható források hiányáhan csat hipotézis lehet. Nézzük tehát először, hogy mi tartozna ehhez a hipotetikus legősibb réteghez, a közös indogemán hagyományhoz? ííeiser-Aall közös indogermán ünnepet tételez fel - felhívja a figyelmet a germán és szláv karácsony ca is 3: imitt átható közös vonásaira; ennek maradványa lenne szerinte a halottak és egyéb természetfölötti lények .részvétele a skandináv karácsonyi vacsorán. Más kutatók általában nem mennek el egy közös indogermán ünnep feltételezéséig, csak egyes vonásokat vezetnek vissza a közös indogermán múltra. így $1. Schneeweiss a karácsonyi szalmát - "bizonyítéka erre az általános európai, sőt Európán kivüli elterjedés, őkori adatok stb. 3 ^ -, mely szerinte eredetileg áldozati alátét volt. 3 '' E véleményt a karácsonyi szalma fő szakértője, loiser-Aall sem veti el. 38 Schneev:eiss az elsősorban Északeurőpában élő, utolsó kévével kapcsolatos - bizonyos egrárritusokkal összefüggő karácsonyi szokásokat szintén közös indogermán eredetűnek tartja. 3 ^ Fehrle a hustilalmat vezeti vissza a közös indogermán múltra, hangsúlyozva a nem egyházi eredetű böjtök szerepét különböző indogermán népeknél*^ Be ennél is továbbmegyj szerinte a böjt szinte minden nép szokásaiban megtalálható gyakran a halottkultusszal szoros összefüggésben - igy eredetkérdések nem vethetők fel vele kapcsolatban, de az min-
