Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

II. Az eredetkérdések

gató* halott családtagok számára, a szegényeket megetetik a halott emlékére, különösen ott, ahol nemrég elhunyt családtag van. Egyéh természetfeletti lényeknek adott áldozat a mézesbuza mennyezetre, a főtt borső padiéra dobálása, a növényi és állati termékenység érdekében. A terményvarázslás néhány egyéb motivuma is ismert: a karácsonyi ételekből az állatokat is megkóstoltatják, valamint a karácsonyi szalmát a gyümölcsfákra kötözik. Néha egyházi eredetű motiv mok is gazdagítják a karácsonyesti hiedelemkört /pl. a betlehemi istállóra való emlékezésül alszanak szalmán/.^ 2. Általános eredetkérdések - az eddigi kutatások eredményei E rövid áttekintés után össze kell foglalnunk, hogy hogyan látják a kutatók az európai karácsonyi szokások eredetproblémáit - ezután térhetünk csak rá saját problematikánknak az európai problematikába való belehelyezésével a magyar anyag eredetkérdéseinek megoldására. Természetes, hogy ha az általános eredetkérdéseket foglaljuk Össze, nem szorítkozhatunk csupán a karácsonyesti étkezés problémáira, hanem röviden olyan kérdéseket is meg kell említenünk, melyekkel egyébként nem foglalkozunk. Hagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy az egyes népek kutatóinak fő kérdése az volt, hogy volt-e az illető népnek olyan saját ünnepe, melynek helyébe később a karácsony keresztény ünnepe lépett, és ha igen, a mai karácsony mely elemei vezethetők erre vissza, és mely elemeket kaptak máshonnan. A máshonnan kapott hatások közül elsősorban a római ünnepekkel /mindenekelőtt a Kalendae Januárjáéval és az ehhez időben közeleső egyéb ünnepekkel/ számolnak. Mielőtt megnéznénk, hogy hogyan látják a kutatók az első kérdést: az eredeti, saját téli napfordulős ünnep kérdését, illetve általában az eredeti, belső keletkezésű ha-