Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

I. A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal a magyar nyelvterületen

tik meg. Nem tekintettük a karácsonyesti étrend tartozékának a karácsonyi asztalra helyezett, de nem karácsonyeste fogyasztott ételeket: ezeket a karácsonyi asztalnál fogjak tárgyalni. Szintén nem vettük ide az étrendbe nem tartozó, de karácsonyeste valamilyen babonás célra felhasznált ételféléket - ezeket a hiedelenmotivumok elemzésénél fogjak csak ralitesi* Ezekután nézzük meg egyenként a karácsonyesti étrend összes jellegzetes ételét. S/_2öldségfélékből^éj, aszaltgyMlcsből főzőtt_ _ételek J2^ térkép/ Hint mondottuk, a karácsonyesti böjtös ételek egyik főcsoportját bizonyos zöldség és gyümölcsfélékből főzött le— vesszsrü ételek képezik. Mint térképünkről kiderül, ezek fogyasztása országszerte általános. Protestáns helyeken is előfordul, de nem bojtosén, hanem zsirral, hússal készítve, kivéve az aszalékot, melyet néhol a protestánsok is bojtosén elkészitve fogyasztanak. /Egyetlen adatunk szerint - 7iss, Szabolcs m. - kolbásszal fogyasztják a reformátusok./ Ezek mint mondottuk - szerepelnek önálló fogásként és nagyobb étrend részeként egyaránt. Iltalában első fogásként fogyasztják /főleg, ha levesről van szó/, de gyakran megelőzik - főleg a palócoknál és a Dunántúlon - bizonyos csemegék, esetleg fett tészták is. géha szerepelhet közülük több is egy étrenden belül /pl. a palócoknál bableves és aszalékleves/. Az asztalgyümölcsből /amennyire az adatokból megállapítható; főleg szilva, ritkán alma, szórványosan meggy, körte, cseresznye/ főzött ételekre vonatkozó adatok legsűrűbbek a Dunántúlon és az északi területeken. De a keleti területeket kivéve, ahol az aszalékból főzött ételek teljesen hiányoznak, országszerte általánosan elterjedtnek látszanak. Az aszalék készitésmódja egyöntetűnek látszik: a vizben főzött gyümölcsöt cukorral édesítik. Hitkán tejjel