Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)
II. Az eredetkérdések
lába köré láncot, az asztalra szénát, lent, magvakat, fokhagymát, égő gyertyát, teritőt stb. helyeznek. Domináns hiedelemmotivnm a gazdaság fejlődésének befolyásolása. Az asztal alá és rá helyezett tárgyak, termények valamilyen mődon mind az állatvilág egészségét, szaporodását, a jő növénytermést stb. szolgálják /a vasdarab azért van az asztal alatt, hogy a tyúkok jől üljenek, a kéve behozatalakor jő szaporodást stb. kivannak az állatoknak, stb./. A vacsora ételeiből /pl. bobájkáből/ is kapnak az állatok. - A szénát a gyümölcsfákra kötözik, hogy jől teremjenek. Jelentős motivum a halottak táplálása /éjjelre a halottaknak asztalon hagyott, asztal alá dobott, ablakra helyezett ételek, ételmaradékok stb./, valamint a pontosan meg nem határozott természetfeletti lényeknek adott áldozat /mézesgubát dobnak a mennyezetre, babbal futják körül a házat stb./. Kevésbé fontos a rontás, betegség elhárítása, illetve a gyógyítás /asztalra tett fokhagyma, padlóra tett szalma felhasználásával/, valamint a szerelmi jóslás, varázslás a vacsora jellegzetes ételeinek segítségével /pl. alma, főtt buza stb./. A Krisztus születésére való emlékezés teszi néhol színesebbé a vacsora hiedelemkörét. Az oroszok karácsonyi szokásaiban valószínűleg más népcsoportok által kevésbbé befolyásolt, eredetibb állapotokat találunk. Az orosz karácsony - mint mondottuk - az újév mellett meglehetősen eltörpül, sok helyütt csak annyit jelent, hogy vele kezdődik az újévi ünnepkör. Mégis megvannak a karácsonyeste jellegzetes bőjtös ételei, ős néhány jellegzetes hiedelemmotivuma is, mely azonban általában nemcsak a karácsonyeste sajátsága, hanem sokszor megismétlődik újévkor is, többé-kevésbé hasonló formában, illetve néhol csak újévkor van meg. A jellegzetes karácsonyesti ételek a következők:
