Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

II. Az eredetkérdések

zett szerszámok. Az étkezést ünnepélyessé teszik a különböző köszöntők, jókívánságok, tilalmak /pl. nem szabad villával enni, a gazdasszonynak egész este ülni kell stb./, és az asztal tárgyainak ünnepélyes behozása. Legintenzivebben élő hiedelemnek látszik az állatok és növények termékenységének, fejlődésének befolyásolhatóságába vetett hit. A vacsorára fogyasztott ételekből /pl. ostya, fokhagyma, borsó, mákosguba stb./ az állatoknak is adnak vacsora előttj vagypedig vacsora után nekik adják a maradékot. Igen jellegzetesek a kimondottan az állatoknak sütött, fokhagymával, magvakkal ellátott kalácsfélék. A növények fejlődésére a szántóföldre kivitt, vagy a gyümölcsfákra és a fák alá szórt szalma, vacsoramaradékok hatnak. Jelentős szerepe van a vacsora ételeivel kapcsolatos szerelmi jósló és varázsló eljárásoknak /szerelmi jóslás a karácsonyi ételek egész sorával: alma, dió, kalács, mákosbobájka, fokhagyma, elsőnek elkészült lepény stb./. Fontos motivum a különböző természetfeletti lényeknek, illetve a megszemélyesített viznek adott áldozat /halotti démonok az asztalon hagyott maradék, szegény lelkeknek üresen" hagyott ágy; a szoba sarkaiba dobott dió, vagy borsó, melyet az angyalok esznek meg, kútba dobott ételek stb./. Kisebb jelentőségű a vacsora ételeinek és azok maradékainak, valamint az asztal tárgyainak rontáselháritó, gyógyító célra történő felhasználása, valamint bőségvarázslás bizonyos ételek, pénz stb. asztalrahelyezésével, illetve elfogyasztásával, valamint a háláljóslás almával és dióval. A csehek karácsonyi vacsorája bizonyos tekintetben hasonló a szlovákokéhoz. A szlovákoknál főételnek számító főtt-öntött tészták itt kisebb fontosságúak, viszont megjelenik a kása, mint fontos karácsonyesti étel /mézzel ízesítve/. A növényi eredetű ételek közül egyaránt fontos a muzika nevű aszalékfőzet, és a borsó. A borsó /illetve ritkábban