Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

II. Az eredetkérdések

állatalaku kalácsokat, morzsát, sót, stb. is használnak. Az állatokat karácsonykor is etetik karácsonyi ételekkel; ugyanekkor a szántóföldre is juttatnak belőlük. Sokkal kisebb jelentőségűnek látszó motivumok; rontás elhárítása, szerelmi jóslás, szerelmi varázslás, haláljóslás, ígyházi eredetű elemek is találhatók egészen különböző vonatkozásokban. Végül, mint nem kizárólag hiedelemmotivumot emiitjük meg, hogy a karácsonyeste mindenkit egyenlővé tesz: pl. a szolgálók gazdáikkal egy fedél alatt.együtt alszanak a földön.^ b/_A_n2U£a^i_s^láv_n2el

>

v^erü_let

> E fejezetben elsősorban a szlovák és cseh anyagot fogjuk megvizsgálni, majd futólag a lengyel és szorb karácsonyestire is kitekintünk. A szlovákok

nál jellemző a böjtös ételekből összeállított, de gazdag, sokfogásos vacsora^/ezt fejezi ki a karácsonyesce szlovák neve is: stedry vecer - "bőkezű, adakozó este"/, valamint az ételek szigorú egymásutánja. A vacsora legjellemzőbb ételei: a bojtosén elkészített főtt és öntött tésztafélék, főleg mézzel, mákkal ízesítve. Esek gyakran önállóan képezik a vacsora fő fogását. Emellett fontosak a növényi eredetű, bojtosén elkészített levesek, elsősorban a gomba, lenccej de fontos a bab, borsó, káposzta is. Ezek gyakran előzik meg a tésztából álló fogást. Gyakori kisérőfogás a sült tészta. Elmaradhatatlanok a különböző gyümölcsök és csemegék: alma, dió, fokhagyma, méz, ostya, stb. Az utóbbi három jelentőségét bizonyítja az, hogy gyakran szerepelnek kezdő ételként. A karácsonyi asztal fő jellegzetességei az asztalra helyezett és különböző célokkal hosszabb időre rajtahagyott ételféléken, kenyéren kívül az asztalra helyezett gabonamagvak, és az aláhelyezett, illetve az egész szobában szétszórt szalma, amelyen alszanak is, valamint az asztal alá helye-