Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

II. Az eredetkérdések

II* AZ EREDETKÉRDÉSEK 1« A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal a szomszéd népeknél Mielőtt tulajdonképpeni célunkat - az eredetproblémák megoldását - megközelíthetnénk, szükségesnek látszik, hogy röviden összefoglaljuk a magyarsággal szomszédos népek idevonatkozó anyagát. Témánk természetéből következik, hogy erősen leszűkíthetjük azoknak a népcsoportoknak a körét, melyeket vizsgálnunk kell; eleve feltételezhető,hogy a kereszténység felvétele után vettük át ezt az alapjában véve nem egyházi jellegű, de mégis egy egyházi ünnephez szorosan kapcsolódó szokáskört Fontos, hogy az egyes népcsoportok karácsonyesti szokásait a magyar anyaghoz hasonlóan egészében, összefüggéseiben is lássuk,mielőtt rátérnénk a movitumokra bontottanyag összehasonlító vizsgálatára. Ha nem látjuk az anyag egészét, az egyes elemek súlyát, arányát,jelentését az összes elem együttesében, akkor az összehasonlító vizsgálatnál könnyen tévedhetünk, mert az egyes motívumok nem egyértelműek, jelentésük változhat; eredeti jelentésük könnyebben kideríthető a motívumok együttes vizsgálatával. A külföldi anyag Összefoglaló ismertetését öt nagy csoportban adjuk: először a szomszédos vagy legalábbis közeleső német nyelvű területeket tárgyaljuk, futó pillantást vetve a sicandinávokra és angolokra isj majd a tőlünk északra eső nyugati szláv, ezután a tőlünk északkeletre eső keleti szláv területeket vizsgáljuk. Negyedikként a délszlávok, végül pedig a románok idevonatkozó anyagát tekintjük át. Természetesen legrészletesebben a magyarsággal közvetlenül