Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

I. A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal a magyar nyelvterületen

morzsát, hogy senki el ne köthesse a kocsit. + Ha ezek után a karácsonyi asztalra, alá, köré stb. tett tárgyak összességét nézzük, a különböző tárgyak egymásmellettiségében nem tudunk semmilyen törvényszerűséget kimutatni. Az egyes elemek egymás mellé kerülése látszólag teljesen ötletszerűen, minden szabályosság nélkül történik} igy jogos volt az egyes elemek külön történő vizsgálata. Az elemek együttese nem ad komplex egészet; a "karácsonyi asztal" fogalmába - az adatokból ugy látszik - sehol sem tartozik pontosan meghatározott jellegű ás számú tárgyak összességei az egyes elemek meglehetősen önálló életűek} szinte véletlenül kerültek egymás mellé. Néhány adatunk van csak két, vagy esetleg több tárgy szorosabb egymáshoz tartozására, de ezek is inkább csak puszta térbeli kapcsolatot jelentenek, semmint a jelenségek törvényszerű összeszövődését. 6. A karácsonyesti étkezés külsőségei /14. térkép/ A karácsonyi vacsora utolsó részletkérdése a különleges, hétköznapitól eltérő étkezési mód problémáját az étkezésnek bizonyos - a hétköznapi étkezésben meg nem található - külsőségei, melyekhez sok esetben bizonyos hiedelemháttér is társul. Meg kell mondanunk előre, hogy adataink igen szórványosak, amellett meglehetősen heterogének. Ennek egyik oka az, hogy nyilvánvalóan ezek a kérdések kerülték el leginkább a gyűjtők figyelmét.^ Az étkezés előtti imához, énekhez, köszöntőhöz nem fűződik hiedelem, mégis érdekes számunkra annyiból, hogy annyi szerepe mindig van, hogy a karácsonyi vacsorát á hétköznapi fölé emeli, ünnepélyes hangulatúvá teszi. A köszöntők a néha bennükfoglalt jókívánságok révén babonás cselekménynek is minősülhetnének, csakhogy ezek a jókívánságok már többnyire csak formaságnak tekinthetők. Étkezés előtti imára több elszórt adatunk van /Nagy-