Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Mádai Gyula: Diósgyőri adatok a népi állatgyógyitáshoz, boszorkányhithez, erdőkultuszhoz

tanút ós nagy hirtelenséggel kiragadta a zárlyukon és ott mingyár az istálló előtt tanút egy barna lóra ültetvén, magával vitte Diósgyőr felé. Midőn nagy hegyek kőzött jártak volna, azután látta a tanú, hogy voltak vagy kilenczen. A hegyek közül kijővén a vár előtt közel egy sövény mellett megszállottak, s azon alkalmatossággal ösmerte meg közöttük kiknél lenni látott egy nagy tarka, rongyos zászlót} - a tanút pedig egy menyecskével együtt nem engedték leszállni a lóról, magok peniglen csoporton pálinkáztanak.." Közli; Dr.Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata II. Miskolcz 1904. 639. 20* Polyánka

; erdő, domb a felsőgyőri határban. 21. V.Ö.; Bodgál Ferenc

; A Hernád-völgy népi fémművességének a néprajzi vizsgálata. Doktori disszertáció, kézirat. 22. Y.Ö.; Ferenczi Imre

: Az animizmus világa és a magyar erdőkultusz. Műveltség és hagyomány I-II. /1960/ Bp. 1960. 5-33. Gunda Béla

; Találkozás a vadleánnyal. Néprajzi gyüjtőuton. Debrecen 1956. 56-65. Vajkai Aurél

: A Bakony néprajza. Bp. 1959. 135-171. 23. Miskolci, bükkszentkereszti, répáshutai, upponyi adatok is bizonyítják elterjedtségét. 24. Mások leirása erőteljesen kihangsúlyozza külsejének aszszonyi jellegét. 25. Érfű, vagy vérfü

; Bicska hegyével felhasították a jobb tenyeret a jobbra húzódó tenyérvonal mentén. Az ide behelyezett érfű sokáig itt maradt. Addig, míg tulajdonosának szüksége volt rá. Abaujban az érfű behelyezője /barát, jóakaró/ háromszor ráütött tenyerével a behelyezett vérfüre, ugy, hogy először a kisujja ért hozzá."Nem jön ki addig, mig magától ki nem jön!" - mondta ekkor. Az érfővel rendelkezőt akkor sem tudják megverni, ha tizen támadnak rá. 26. Kisgyőrben, Upponyban, Abodon is ismerik.