Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai

hanem beszédjükben, vallomásaikban is, majd mindig találunk olyan elemeket, amelyekkel beszédüket szinesebbé, szebbé, mondásaikat változatosabbá igyekeztek tenni. Ezeket a szólásokat és szólásmondásokat nyelvünk virágainak is szokták nevezni. A kecskeméti nép szólásmondásainak gazdagságára kiváló példa a fiatal, lesanyarodott telelő marha megjelölésére használt különböző elnevezés: apró-töprő, aprós-csöprős, elegy-belegy, csip-csap, csiri-biri. Kétségtelen, hogy a kecskeméti állattenyésztő nép szólásmondásainak gyűjteménye bir akkora értékkel, mint az állatok színére, szarv állására, termetére vonatkozó szókincsünk. Az összegyűjtött szólásokat, szólásmondásokat könynyebb áttekintés végett öt csoportba osztottam: 1. A barom és a gulyás 2. A ló és a csikós 3. A juh és juhász, a sertés és a kanász 4. Gazda - pásztor, mulatozás - viselet, időjárás - vásár 5. Szerelem, bűn és büntetés E csoportokon belül a szólásokat, szólásmondásokat időrendben, leginkább szószerint közlöm, némelyeknél csak annyit fűzök hozzájuk, amennyi megértésükhöz okvetlenül szüksé ges. Az idézeteknél használt rövidítések; BP= Bünfenyitő iratok BJ. = Bünfenyitő jegyzőkönyv DP. = Dugonits í. Példabeszédek HKT. = Rornyik J. Kecskemét Város Története MNISZ. = Magyar Nyelv Szótár KL. = Kecskeméti Lapok MTSZ. = Magyar Táj szótár TJ. = Tanácsi Jegyzőkönyvek TS. = Takáts Sándor irásai