Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai

színénél még nagyobb jelentéséggel bírtak a lé színfoltjai, továbbá a termetére, lábaira vonatkozó hibák, hiányosságok. Ezeket a követkézé sorrendben sorolom fel: 1. A termetre vonatkozó kifejezések 2« A láb színfoltjai, betegségei és hibái 3. A fej színfoltjai 4. A fül állása, hibái 5. A szem színe és hibái 6. A homlok színfoltjai 7. A pofa színfoltjai 8. Az orr állása, színfoltjai és hibái 9. A serény és üstök szine, állása, nagysága, hibái 10* A nyak állása és hibái 11. A szügy nagysága, hibái és színfoltjai 12. A derék állása és formája 13. A csípő hibái és állása 14. A has színfoltjai 15. A hát állása, színfoltjai és hibái 16. A farok szine, nagysága 17. A ló termetére, színfoltjaira, hibáira vonatkozó kifejezé sek 18. A farkasmarástól eredő sebek és hibák 19. A betegségek folytán előállott színfoltok és hibák Ezen gyűjtés gazdag, változatos voltánál fogva bir akkora jelentőséggel, mint a ló színére vonatkozó gyűjtésünk. A felsorolás előtt lássunk időrendben néhány példát; "Én a lónak semmi egyéb nyavalyáját észre nem vettem, hanem mint szegény ember jószága, fél husu volt

." 1728. /Sovány volt./ "A csikó mind a négy lábára térdig feketés, szijj hátn

." /1777/. "Setét pej, ötödfü kanca,

hajlott mind a két első lába csüg- ben, görcsös térdben, kopasz serényü és üstökű

." /1782/