Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Horváth Terézia: Régi ruházati mértékvételi eljárások Kapuvárott
kettősen alkalmazták, akkor a kezdéshez közelebb eső elese volt a méret határa. - A szabáskor nem is kellett arányokra figyelni, minden méret külön jelet kapott. Pnruc airísse , a mértékvétel sorrendjében: 1. háta hossza , jele egy csípés , 2. eleje hossza /hátulról a nyakköközéptől/, jele két csípés , 3. bisíg fönt /hónalj alatt/, jele egy bemeccés , 4. bísíg lent /derékban/, jele két bemeccés . A KÉSZ MÉRTÉK KICSI Hl TETT KÉPE: Kabát mirísse , a mértékvétel sorrendjében: 1. háta hossza , jele egy csípés /középen/, 2. bísíg /háta/, jele egy bemeccés, 3. eleié hossza /hátulról a nyakközéptől/, jele két csípés , 4. derék bisíg , jele három csípés , 5. uja hossza^ jele egy csípés az ódaián , 6. bísíg /ujja, könyök alatt/,jele két bemeccés . Nadrág airísse . a mértékvétel sorrendjében: 1. hosz- sz_a , jele egy csípés /oldaltj "dóraánynak belül csíptek, nadrágnak a szélin"/, 2. csípő bisíg , jele két csípés /oldalt/, 3. bisíg, comb , jele egy bemeccés , 4. bísíg tárd alatt , jele két bemeccés . Az egyes mértékekre nem írták rá, hogy milyen ruhadarabhoz készült, a jelek elhelyezkedéséből és számából úgyis tudták. Csak a megrendelő nevét írták rá és rátették a hozott anyagra. Gregorits nem használt formá t, azaz papírból kivágott szabásmintát. Közvetlenül a szövetre tette át a méreteket a papírcsíkról. Szabad kézzel,krétával vagy szappannal rajzolta ki fejből az egyes szerkezeti elemek alakját* Máshonnan aem ismerünk ilyen mértékvételi eljárást
