Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Horváth Terézia: Régi ruházati mértékvételi eljárások Kapuvárott

méret, otthon pedig átteszi centiméterbe. Az ország északkeleti részén Gáborján Alice talált, néhány községben hasonló eljárást csizmadiáknál. /Szives szóbeli közlése./ Pesti belvárosi cipész is mért igy még 1900 körül. PAPÍRMÉRTEKÉI ELEMEI /TERMÉSZETES NAGYSÁG/: I. kezdd vége

. II. szabás

. III. meccés

. 1?. csípés

. Y.

csípés A férfi szabók a parasztviselethez való posztó mellényt /puruc/

, kabátot /dolmány és jánkli/ és nadrágot szabták Kapuvárott hasonló módon. A rekonstrukciókat Borsodi Gézáné Gregorits Anna /szül. 1896/ parasztvarrónő készítette el. 6 már nem dolgozott ilyennel. Édesapja szabó volt és 1935-ig, haláláig mindig igy vett mértéket. - A méretszalag ugyanolyan, mint a csizmánál, csak hosszabb. A jelek bonyolultabbak és ollóval vágták ki. Kétféle jel volt,a meccés vagy bemeccés és a csí pés vagy csitke

. Kettős és hármas alkalmazásban is. A meccés /III. ábra/ ugy készült, hogy a méret végénél merőlegesen behajtották a papirt és középtájon hosszában belevágtak,majd újra szétterítették. Csípés

kor /IV. ábra/ hasonló módon két ferde vágás utján kicsíptek egy kis négyszögalakot. A csípés nemcsak középre, hanem a hajtott szélre is kerülhetett, ilyenkor háromszőgalakot vágtak ki /V. ábra/. Ha ezt a jelet