Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Molnár Mária: A párválasztás és házasság néprajzi vizsgálatához

kihatással volt a társadalon szerkezetének is a változására, A birtokrendezés itt is megadta a lehetőséget arra, hogy a naturális gazdálkodás intenzivebb árutermelő gazdálkodássá váljék s ennek megfelelően termelési verseny jöjjön létre, amely az egyes társadalmi rétegek további differenciálódásával jár együtt.A tagosítás utáni /1863/ birtokmegoszlásból

11 kiolvasható, hogy a község lakosai közül magasan kiugrott néhány jelentős földterülettel biró gazda, ugyanakkor közepes földterülettel aránylag kis százalék rendelkezett, de annál jelentősebb az összes lakosságnak több mint a felét kitevő ama réteg, amelynek 1 holdnál alig több, illetve 1 holdnál kisebb területű földje volt. Ennek a szegényparaszti rétegnek a sorsa a továbbiakban is nyomonkövethető, a többi réteg között leginkább kényszerül mozgásra, bár ez a mozgás egyoldalú,mivel ellentétben áll azzal az általános fejlődéssel, amelyre a gazdaságilag erősebb társadalmi réteg érdeke, törekvése nyomja rá a bélyegét. Ez derül ki, ha az 1880/90es évek birtokmegoszlását összehasonlítjuk az 1863-sal, 1880/90-re a középső réteg megnövekedett, ami a birtokviszonyok belső átrendeződésének a vetülete, szintúgy az a tény, hogy a felső réteg földterülete jelentős mértékben csökkent. Az országosan általánosan jellemző birtokaprózódás a családszervezet megváltozásának itt is a tényezője volt. Szólnunk kell a szőlőről is. A mult század végén a szőlőföld megoszlása fedte a szántóföld megoszlását, aminek abban van a jelentősége, hogy a szőlőföldnek jelentős szerepe volt abban, hogy a helyi proletarizálódás üteme viszonylag lelassul, ill. bizonyos élhetőséget biztosított a szegényebb rétegeknek. A századforduló idejére a falu gazdasági szerkezete nagymértékben átalakult. Az állattartás észrevehetően fellendült - az egyébként az egész vidékre jellemző tendencia - s egy-két évtizedig szinte kizárólag az adott piacra vihető árut, a filoxéra miatt a szőlők ugyanis kipusztultak. Az állattenyésztésnek megfelelően változott a növénytermesztés is. Csökkent a buza vetésterülete s helyet-