Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Molnár Mária: A párválasztás és házasság néprajzi vizsgálatához
te takarmánynövényt termeltek.Az állattartás fellendülésével kapcsolatban egyéb, eddig ismeretlen problémák is felmerültek. Az ugar megszűnésével, a hármas vetésforgó kialakulásával jelentós mennyiségű pillangós növényt vetettek. Ez részben fedezte a takarmányszükségletet, e mellett igyekeztek minél jobban kihasználni a legelő adta lehetőségeket is. 1900-1906-ban újratelepítették a szőlőt. Az ujjátelepitett szőlővel ismét biztositva volt a piacratermeiésnek ez az ága, de az állattartás ezután sem hanyatlott le, hanem továbbra is fontos szerepet játszott. A század első évtizedeire kialakult a gazdálkodásnak az a profilja, ami a két világháború között is jellemző maradt. A két világháború között az 1880-90-es évekhez viszony itva a felső rétegből csekély számmal ugyan, de annál nagyobb súllyal egy legfelsőbb réteg ugrott ki. így 1922ben több, mint kétszer annyi földterülettel rendelkezett a legnagyobb gazda, mint 1880-90-ben. A 8-20 holdasok rétege lényegesen csökkent, mivel ez a réteg oszlott meg. A 3 holdnál kisebb földdel rendelkezők száma jelentős növekedést matatott. Ami a szőlőt illeti: 1922-ben a 3 holdnál kisebb birtokosok alkotják a szőlőtulajdonosok felét,** ami a szegényparasztság körében bizonyos rangot adott figyelembe véve a szőlőkultúra igényességét ős jövedelmezőségét: "Ha szőlője volt egy szegényembernek, az rendes, jó szegényember volt." A szőlőn múlott, hogy Borsodgeszten elenyészően kevés volt a teljesen földnélküli. 1 ^ A szőlő ill.a bor gazdasági jelentőségén tul is átszőtte a falu életét a század első évtizedeitől napjainkig. A bor majd minden geszti lakos közös árucikke volt, nemcsak nagyban adták el, hanem mivel a legszegényebb réteghez tartozónak is volt szőlője, . ha nem több, néhány négyszögöl, literszámra is árusitották, vitték a gyárakba, piacra, csakúgy mint nyáron a gyümölcsöt. Jellemző, hogy Geszten a bornak, mint értékmérőnek is fontos szerepe volt a falu mindennapi életében. 1 ^ A bor a geszti parasztok körében mindennapi táplálék is, ott látjuk az ünnepi ételek
