Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Molnár Mária: A párválasztás és házasság néprajzi vizsgálatához
sem gazdálkodási módban nem különböztek az egész telkes gazdáktól, ^ terméssetesen rendelkezvén nemesi előjogaikkal és kiváltságaikkal. A jobbágyfelszabadítás után a kapitalizmus fejlődésével azok a nemesek tudták gazdasági és társadalmi színvonalukat megőrizni, akik lépést voltak képesek tartani az alakuló viszonyokkal. A falu lakosainak tudatában még évtizedekig fennmaradtak a nemesi kiváltságok, a nemesek szabadabb életlehetőségeinek emlékei. 7 Mennyire emlékezeti, tudati sikra kerültek az eredeti tények, nagyon jól mutatja ma az, hogy a legidősebb generáció négy családot sorol a nemesek közé.A történeti adatok alapján ezek közül csak egy család volt valóban nemes, azonban ez az a négy család, amely a két világháború kőzött a társadalmi rétegződés elmélyülésével a legelső helyre került. Mindebből kitetszőleg a nemes Q szó lényeges jelentésváltozáson ment keresztül. A jobbágyfelszabadítás előtti időszak nem nemesi rendjének rétegződése még a két világháború között is erősen rányomta bélyegét a társadalmi értékrendre.^ A feudális eredetű, egykori volt jobbágytelek nagyobb társadalmi tekintélyt biztosított gazdajának,mint az az ugyanolyan nagyságú* nem nyomásban levő földterület. Ehhez hasonlóan a kenderföld is, amivel a házas zsellérek rendelkeztek szemben a hazátlan zsellérekkel,éj jeli őrökkel,pásztorokkal stb. befolyásolta a társadalmi megbecsülést a parasztok körében. így ment a "zsellér" sző is jelentésváltozáson keresztül a "nemes" szóhoz hasonlóan, még máig is a szegényparasztságot, az agrárproletárokat jelölik a zsellér megnevezéssel, tekintet nélkül arra, hogy eredetileg valóban a zsellérek közé száaitódtak-e. Természetesen a jobbágyfelszabadítás előtti telkes jobbágyok, továbbá a házas zsellérek, hazátlan zsellérek osztályán belül is különültek el rétegek,* 0 a XI. század első évtizedeitől kezdve vizsgálódásunkban e tényt is figyelembe kell vennünk. A jobbágyfelszabadítást kővető birtokrendezés és tagosítás adataiból kitűnik, hogy a gazdálkodás szerkezetében is változáson ment keresztül, amely jellemző