Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Molnár Mária: A párválasztás és házasság néprajzi vizsgálatához

sem gazdálkodási módban nem különböztek az egész telkes gaz­dáktól, ^ terméssetesen rendelkezvén nemesi előjogaikkal és kiváltságaikkal. A jobbágyfelszabadítás után a kapitalizmus fejlődésével azok a nemesek tudták gazdasági és társadalmi színvonalukat megőrizni, akik lépést voltak képesek tartani az alakuló viszonyokkal. A falu lakosainak tudatában még év­tizedekig fennmaradtak a nemesi kiváltságok, a nemesek sza­badabb életlehetőségeinek emlékei. 7 Mennyire emlékezeti, tu­dati sikra kerültek az eredeti tények, nagyon jól mutatja ma az, hogy a legidősebb generáció négy családot sorol a neme­sek közé.A történeti adatok alapján ezek közül csak egy csa­lád volt valóban nemes, azonban ez az a négy család, amely a két világháború kőzött a társadalmi rétegződés elmélyülésé­vel a legelső helyre került. Mindebből kitetszőleg a nemes Q szó lényeges jelentésváltozáson ment keresztül. A jobbágyfelszabadítás előtti időszak nem nemesi rendjének rétegződése még a két világháború között is erősen rányomta bélyegét a társadalmi értékrendre.^ A feudális ere­detű, egykori volt jobbágytelek nagyobb társadalmi tekin­télyt biztosított gazdajának,mint az az ugyanolyan nagyságú* nem nyomásban levő földterület. Ehhez hasonlóan a kender­föld is, amivel a házas zsellérek rendelkeztek szemben a ha­zátlan zsellérekkel,éj jeli őrökkel,pásztorokkal stb. befo­lyásolta a társadalmi megbecsülést a parasztok körében. így ment a "zsellér" sző is jelentésváltozáson keresztül a "ne­mes" szóhoz hasonlóan, még máig is a szegényparasztságot, az agrárproletárokat jelölik a zsellér megnevezéssel, tekintet nélkül arra, hogy eredetileg valóban a zsellérek közé száai­tódtak-e. Természetesen a jobbágyfelszabadítás előtti telkes jobbágyok, továbbá a házas zsellérek, hazátlan zsellérek osztályán belül is különültek el rétegek,* 0 a XI. század el­ső évtizedeitől kezdve vizsgálódásunkban e tényt is figye­lembe kell vennünk. A jobbágyfelszabadítást kővető birtok­rendezés és tagosítás adataiból kitűnik, hogy a gazdálkodás szerkezetében is változáson ment keresztül, amely jellemző

Next

/
Thumbnails
Contents