Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Mádai Gyula: Diósgyőri adatok a népi állatgyógyitáshoz, boszorkányhithez, erdőkultuszhoz

6. Különösen az utóbbi 50-60 év, s ezen belül a felszabadulás utáni időszak iparfejlődése, az erdei munkák gépesítése, a közbirtokossági erdők állami kezelése okozzák a gyors életformaváltozást. 7. Diósgyőr földrajzi nevei közül alig akad más, mint magyar. Néhány földrajzi név 600 év óta változatlan. Ma is Diósgyőrben laknak a legrégibb összeírásokon szereplő családok. Nagyobb arányú beköltözésre - tudomásunk szerint - a XVIII. századtól kezdve került sor. 8. Az állatgyógyitásra vonatkozó adatokat elsősorban Varga András rokkant-nyugdíjas vasgyári munkás szolgáltatta. 1887-ben született Diósgyőrben.Szülei korán elszegődtették nagybátyjához parasznyára. Félt boszorkányhirü nagybátyjától, akinek a jószágait gondozta. Visszakerülve Diósgyőrbe, sokat tanult szomszédjuktól, idős Tóth Sándor nagyon tisztességes, biróviselt embertől

, <3 tanítgatta az állatgyógyitásra

. Később sokszor került olyan helyzetbe,hogy saját találékonysága segítette a szerzett tudás helyett. Vannak már "sebész-eszközei" is: kis, é- les bicska, 2 dl-es spriccelő, géz, tü

, de hagyományos gyógymódokat is alkalmaz. Tagadja gulyaámultját. Élete következő szakaszában a Vasgyárban dolgozik, ott baleset következtében elveszti féllábát, azóta nyugdíjas. Gyógyítással már nem foglalkozik, ilyenért régebben sem fogadott el semmit. 9. A jelenlegi diósgyőri csordás, aki abauji származású, gyógyfüvei,sajátkészítésű kenőccsel gyógyított régebben. Bokaficamon igy segit; két tenyerét befelé fordítva, lazán végighúzza háromszor egymásután az alsőlábszáron. 10. V.ö.: Katona Imre

: Népi állatorvoslás Csongrádon. NK.III /1958/ 1-2. 231-268. 11. Halóttlátó-asszony is él Diósgyőrben, de már évek óta senkit sem fogad. A legidősebbek ugy tudják; valamikor az a hir járta, hogy régen létezett egy boszorkány-isko-; la a Bükkben.