Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Mádai Gyula: Diósgyőri adatok a népi állatgyógyitáshoz, boszorkányhithez, erdőkultuszhoz
12. A lucaszék készítésének módja és ideje azonos Tiszalucon, Bogácson, Körömön, Vizsolyban, Diósgyőrben. 13. Házivászonból készül. A Hernád völgyében és a Zempléni ' hegységben: ponyus , ponyőka . 14. Ilyen külsejű asszonyok keveredtek boszorkány hirébe a Hernád völgyében is. Mádai Gyula : Adatok Vizsoly néprajzához. Kézirat. 16. Az 1963.évi országos néprajzi pályázat anyaga. 15. Varga András adatközlő visszaemlékezése. 16. Bodrogkeresztúro n az idősebbek, amikor tejet adnak el, mindig tesznek bele csipetnyi sót, nehogy megrontsák a tehenet. Ugyanezért fejés közben viz et öntenek át a küszöbön. &é_s t is szúrtak a jászol alá, azért, hogy megvágja a boszorkány kezét. Szalaszer.d en 100 évre visszavezethető eljárást is ismernek még: Ha valaki olyan kígyó t lát, amelyik ránéz, fogja meg, ássa el a küszöb alá. A boszorkány igy nem tud bejutni az istállóba. Az Alsókéked en született, Encse n, Sely ben szolgált diósgyőri csordás szerint kis tálkában tömjént, faforgácsot égettek az istállóban a rontás elháritanára. Bodrogkeressturon igy fejik a megrontott tehenet: Fogóval leveszik a ' tűzhely karikáját, ennek a résén át fejik a tehenet. Ilyénkor sir a boszorkány. 17. A Csereháton és a Hernádvölgyében is mákot szórtak, ügyanakkor, azt tartották, hogy jó védekezést jelent a többször megszentelt olvasó . Az egyik adatközlő kilencszer megszentelt nagy szemű olvasóját tekerte az ajtó fakilincsére, miután megleste a boszorkányokat. 18. Több környékbeli községben is ismert. 19. Részletek az 1717-es miskolci boszorkánypör aktáiból. A gyanúsítottak; büvös-bájos Igriczi boszorkány asszonyok ; És nagy nagy hirtelenséggel álom ereszkedett reája, az ökrök pedig megijedvén, felugrándoztak, melyre a tanú fölérezvén, hógatni akarja az ökröt,de már akkor mellette állván Lengyel Tamásné, megkapta hónaljánál fogva a
