Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Márton László: A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse

IY. A lőtrágya felhasználása isit a villával a lovak alól kihánynak, annak a neve Ingani vagy lőszer

. "Csinálok ety kis lúszaró5 sarat tapasztani." A lótrágya hőfejlesztő képességét már egy emberöltővel ezelőtt ismerték a békési dohánykertészek, a gányó

k, s a dohánypalánták számára ők készítették az első melegágyakat. Kezdetlegesen voltak ezek. gödör, üveg és oldaldeszka nélkül. "A loganét 40*50 centi vastagon letéritettík a fődre, arra rí konyán fődet bántak. Poros ganéval keverve szórták rá a dohámmagot. Rossz rohafélíbül, cirokszárbúi csináltak rá takarót, íccakára evei takarták be /Hyikos I. közi./. A lőtrágya melegagyi felhasználása az utóbbi 15 évben, a belterjes gazdálkodás kiterjedésével fokozódott, a tiszta lőtrágya ára igen magasra emelkedett. Amikor a gazda a lovak alól kihányja a trágyát, akkor kjganéz

. Legtöbb istállónak az ajtóval szembeni falán van egy négyszögletes nyilas, amit faajtó zár el, hogy ne legyen hozat,a ganézőjak

. Vasvillával ezen keresztül hányja ki a gazda a trágyát a szabadba, az istálló háta megetti ganédomb mellé. Ha nincs ganézólyuk, akkor targoncá

n tolja ki a trágyát a trágyadombhoz. A trágyadombon a lőtrágya összekeveredik más állatok trágyaj '-*L1. Ha tapasztani vagy mázolni kellett, vittek az istállóból, a lovak alól. Akinek nem volt lova Ős mázolni akart, az elment egy kis ganét kirni

. A régi öregek naplement után nem adtak ki semmit a háztól - ganét sem - nehogy elvigyék a hasznot* "LÓszarral a legjobb tapasztani* Ha házat építtetett valaki, az első sorra, betapasztotta a falat szalmás sárral, másoggyára lanpévás sárral, utójjára pedig luszaros sárral* Ojan szíp sima lett a fal, mint az üveg. Ha valahnn léverődfitt a fal, vagy a ház sarka, ojankor is luszaros sar

at esi-