Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Márton László: A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse

nált az asszony, avval tapasztotta meg. Evei tapasztotta még a kemence, sparhet belsejit is, még az előtét is. A sarat ács csinálta az asszony, hogy a sárgafődet égy nappal előtte beásztatta az asszony. Mikor jól megázott, akkor jól öszszegyúrta luszarral, jól eldógoszta

. A jó tapasztani való sár ojan, mint a jól mégdagasztott tiszta. Szíp fínyes, nem ragad a kézre"/locsor László 58 é. fm. közi./. A lótrágyát a földes szobák takaritására, mázolni is használták. Lótrágyából vizből és kevés agyagból mázló

t készítettek, ebben állt egy rongy.a mázlósrongy

. A szoba földjére ezzel kenték rá a mázlót, ha már poros a föld, fel van verve

. "Egy rossz lavórba csináltam a mázlót. A marhaganét még a luganét éty kicsit félhígítottam vízzel, hogy sírna légyen, jól el lehessen mázolni a ház főggyin. Egy rossz ronggyal mázoltam. Mindén'szombat este. Ha luszarral mázoltam, akkor tettem égy kis sárga fődet is bele, hogy jobban kössön. Etttil osztán ojan szíp, sima lett a ház fŐggye"/Varga Imréné 55 é. fm. közi./. Akinek nem volt hova menni luganéért, az az utcán szedte össze amit járás közben a lovak elhullajtottak. Mikor kicsi voltam, engem is kiküldött mostohaanyám; "Eriggy szégygyél az uccán "égy kis luszart mázolni!" Ma is gyakran lehet még látni ilyen képeket. 171. A ló befogása, lószerszámok A kocsi elé bal felől fogott ló neve; barázdaháton járó

, a jobb felől fogott ló neve; barázdás

,de gyakran mondják ugy is, ahogy az ökröknek; csás, illetve hajszás. A katonaságnál nyergesn

ek és rudasn

ak mondták, a volt katonák elhozták magukkal ezeket az elnevezéseket is.