Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Márton László: A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse

venne, de minden lovat megnéz, megkér, alkudozik, vitatkozik, azért, hogy közben kémkedjen, kiszimatolja, hol lehet valakibél valamit kisrdfolni. Előre összebeszél vele a kupec s ugy tesz, mintha ő is komoly vevő lenne:hagyja, hogy a kupec őnála többet Ígérjen, hogy az eladó azt higyje, hogy jól adta el a lovat. Vagy éppen az eladónak tesz szolgálatot azzal, hogy "jó vevőt hoz", vagy egy gyengébb szókincsű parasztember egyenesen megbízza, hogy adja el a lovat, a közvetítésér kap 200 Forintot. Nagyon sokan rajtavesztettek már az ilyen "szolgálatokon"• Az alkudozás Íratlan törvénye, hogy abba idegennek beleszólni nem szabad.Ha az ujabb vevő mégis minden áron magának akarja biztosítani a vételt, de már alkudnak a lóra, akkor megkéri társát; "Add át az alkut komám!Adok az alkujír 100 Forintot!" Ha másik ezt jónak látja, elteszi a 100 Forintot és tovább megy. Van ugy,hogy egyszerre ketten alkusznak a lóra, egyformán kérte meg mindegyik. Akkor a gazda azt mondja nekik; "Amelyik rátesz egy százast, azé a ló." Mindig a vevő van előnyben az eladóval szemben, mert nála van a pénz. "Aki fizet, az pétyégtet." A vevő próbálja magát bele-, képzelni az eladó helyébe; "Ez vagy azír aggyá el a lovat, mer nagyon még van szorulva oszt kell neki a plz, vagy valami baja van a lúnak, vagy nincs neki mit adni enni." Ezt aztán igyekszik kihasználni és minél jobban lekicsinyelni a lovat. így láttam egy lovat elkelni a békési vásáron; Megáll a vevő a ló faránál és nézegeti. "Még is símogathattya aszt egísz bátran, nem rugós az, én neveltem", - mondja az eladó. A vevő szól a lóhoz, végigsimogatja a nyakától a faráig, közben a combjánál meg is markolássza a hust rajta. Tényleg nem csiklandós, nem is rug. így szemre nem lát rajta semmit. - Hány éves? - kérdezi. - Hét éves, a legjobb idejibe van - felel az elí^c*