Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Márton László: A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse

13. Pókos Kétféleképen lehet pókos a ló; csontpókos Tagy vizpókos. A csont pók rúgástól, ütéstől keletkezik. Egy tojásnagyságu daganat nő a ló lábaszárán az ütés helyén. Cso->tkeménységüre megduzzad. A vizpók

ot erőltetéstől kapja meg a ló, a hátsó lábán csánkban az inak megdagadnak, ügy mondják: csánkpóko

3. 20. Kaptás A sok állástól kaptásodik meg a ló, ha huzamosabb ideig tétlenül áll az istállóban, a csügön jelentkezik. Leginkább hosszucsügü lovak kapják meg, a rövid csügüek /arabs/ sohasem. A kapta eleinte egy puha daganat a ló csügén.Később a további állástól, erőltetéstől megkeményedik, megcsontosodik, addig erősen fáj neki, sántit. Ilyenkor azt , mondják: "Ha kapta viselje". Gyógyítása: mig meg nem csontosodik, addig jó szorosan el kell fáslizni a csügit és óvatosan, kiméletesen járatni. 21. Hámsirós Súlyos betegsége a lónak,a törvény is tiltja az ilyen lő eladását. A ló fullad, zilál, sipol a tüdeje, különösen ha nagyot huz, vagy egy kicsit megkocogtatták. Akkor kapja meg, ha sokat zavarásszák, kimelegedve hideg vizet itattak vele, vagy nem takarták le télen. Kiméletesen sokáig el lehet boldogulni egy ilyen lóval is, ha nem zavarják nagyon és csak fél terhet húznak vele. 22. Csügsömör Ha sárba jár a ló s nem mossák meg a lábát,mielőtt bekötik az istállóba, hanem a sár rászárad a csügire. ügy gyógyítják, hogy kékkövet mozsárban megtörnek és azt nádszálon ráfújják a sömörre.