Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

jtik be, mindennap kétszer, legalább három napon át. Ha eredmény nem mutatkozik, akkor foghagymát kell törni, s egy üvegben ecettel összerázni, s ezzel a beteg testrészt be kell dörzsölni. Nincs ennél jobb orvosság. Ha a fekély nehezen akar megfakadni, vadnyúl haját kössél rá. A szappanos kovász vagy az avas szalonna is jó.Az is jó, ha tenyérnyi hagyma /ablakban neve lik, orvosságul/ levelét össze törjük és rákötjük.Ha ismered a pokol füvet, annak a leve is jó. Ha a seb csontig kilyukasztotta már a testet,a fenefü begyógyitja. Ha rozsférges a lovad, égő pipád fa-szárát dugd a végbelébe. A rozsférgek kihullnak. Daganat-fakasztónak legjobb a pokolfü. Gyorsitja a gyógyulást. Ha tályog betegség miatt a lovad hasához kapkod, gyújtsál rongyot egy edényben s tartsd a lovad orra alá. Ha a füstöt beszívja a ló, sárga víz folyik ki az orrán.így nem ball tályoggyökeret keresned a gyógyításához) meggyógyul a lovad. A rugós lónak a gazdája a vásárban pálinkás zsemlét nyomjon a torkába. A vásárban nem rug, s elkel, de mikorra a vevő hazavezeti, már rug. Ha a ló vagy más jószágod nem bir vizelni, karácsonyi morzsával verjed. A padlásról kell lehozni. A ló-tályog betegsége ellen a szügyrózsába /dudorodások/ tályog-gyökeret húzunk. Avval kiszúrjuk a sebet, s a szügyön genny alakban kifolyik a betegség. Hályog a lónál egyik vagy mindkét szemén fordul elő. A ló hályogos szeme felől a sörényéből három négy szálat szakítsunk a marja közepéből. Fülét /füleit/ a megfelelő oldalon kilyukasztjuk, a szőrt belehúzzuk, s azon a baj kicsorog. Fehértályognál homok-mentes rozsdát vakarnak le valamiről} megszitáljuk, s nádcsövön a szemébe fújjuk. Ha ezt idejében csináljuk három nap alatt meggyógyul.