Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

dögkár ne legyen. /Inkább pénteken ne böjtölj./ Az ilyen háznál csak akkor lesz dög,ha az anyaállat a fiát agyonnyomja. Jdszágherélés előtt a herélő pálinkát kér a gazdától s a butykost és valamennyi tört paprikát zsebre tette. Herélés előtt "Uram Jézus segits meg" szavak kíséretében az állat here zacskójára pálinkát öntött és igy szólt; Igya meg az ördög, dögöljön meg tőle! Mikor a golyókat kivette és a sebet paprikával jól behintette ezeket mondotta: vakuljon a szeme /a gonosz szellemnek,nehogy megölhesse a csikót vagy borjut/. Ha felpuffad a lovad vagy más állatod, ne zavarászd, mert ezzel csak rosszat teszel} kifakadhat a bendője. Hanem készits egy fa-zablát, huzd fel a szájába kétfelől, s kösd meg, ha a ló füle tövénél, ha marha, a szarva közénél s lassan vezetgesd. Megindul rajta a szél. Puifadásról jó a foghagymás ecet, a szappanos melegviz s a felmelegített olaj. Ha ezekből beléöntes^,felpuffadt jószágod meggyógyul. Sebekre igen jó a farkas-almafa levél. Fehér borban kell megfőzni. Gabonahordás idején, ha a bögölyök bántják a lovakat, jó a lovak hátát ezzel végig megdörzsölni, nem repül rájuk a bögöly. Ha lovad vizelete útközben eláll, igen jó, ha pipaszára makkban levő végét a hugycsőbe dugod és ott megforgatod. Ha pipád nincs, bolhát vagy tetüt fogj s azt ereszd be a hugycsőbe. Az ott bizsergeti és vizelésre ingerli. Vagy ha tudsz, eleven csomót köss a hasa alatt. Száj és köröm fájás ellen igen jó, ha egy fehér ruhát kézbeveszünk s a beteg állat beteg testrészét bedörzsöljük vele. Ha a szája sebes,a száját az egészséges állat fertőzött szájával kenjük bej ha a lába fáj, akkor azt. Háromnégy nap alatt a jószágon átmegy a betegség. Jó ha kékkövet törünk liszt puhára s tejfellel keverjük összejmártsunk bele egy ruhát,s azzal a beteg jószág testét jó vastagon dörzsöl-