Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

- 276 XIV. fejezet Babonák, jóslások, hiedelmek és legendák a lótartás körül Ha a ló nyári délelőttökön már kalapál a fejével, legyes, dörgölődzik, vagy kapar, szeles, viharos idő lesz még aznapon. Ha a ló legyes, a következő napon már eső várható. Ha a ló akár télen, akár nyáron sokat prüsszög, hamarosan esés várható. Ha a ló legelés közben hempereg, zivatart érez. Ha a lovak a sörényüknél a fogaikkal egymást vakargatják, vagy hemperegnek, időváltozás lesz. Ha a csikók futkosnak, esőt éreznek. Ha a lovak, de más jószágok is este /legelés után/ bőgve szaladnak az istállóba, rossz idő lesz. Ha a lovak, vagy más jószágok is ellustulnak, egy részük le is fekszik, eső közeledik. Ha Szentmihály éjszakáján szélesebben a lovak és más jószágok széjjel fekszenek, kijárós tél, ha összebújnak kemény tél várható. Ha karácsony éjszakáján a lovak s más jószág nagy része baloldalára fekszik, nagy tél lesz. Ha a Karácsony péntekre esik, takarmányt kell venni. Ha Pálfordulás éjszakáján a lovak és más istállós jószág nagyobb része is a jobb oldalán fekszik, jótermés, ha baloldalán fekszik, rossz esztendő lesz. Csökönyös ló hámját ki kell forditani,azonnal indit. Márciusi csikónak, vadnyúlnak, mindnyájának van valami testi jegye. Ha a ló szegdeli a fejét, mehetnékje van. A csikót naponként jártatni kell, hogy meg ne pókosodjon. Az abrak nélkül tartott osikó elgacsosodik /csámpás lesz/ s másféle hibát is szerez.