Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

Az abrakolás nélkül hajtott lé lesoványodik, és ha veséjéről lefogy a zsir, lefekszik, s nem is kel fői többé} megdöglik* Az éhséget, az un. csukott koplalást 5 napig birja a ló, a szarvasmarha 7-8 napig, a sertés meg a birkák csak 3 napig. Ha mehetnékje van a lónak, nyihog s az első lábaival gyengén veri a földet. Ha a ló vagy más istállós jószág, télen itatás közben megrázza hátulsó lábát, havazás várható. Ha a ló vagy más jószág, a mezőben lefekszik, esőt várhatunk. Lovaknál a csökönyösség ellen legjobb orvosság a csönd. Játékos lóval nem szabad játszani, akkor elhagyja. A lovat sohasem szabad kipróbálni, hogy mit bir. A tiszta i )hér ló elli a tiszta fekete csikót. Ha hempergés- közben a ló a gerincén átbir fordulni, akkor kitelel, de ha nem bir átfordulni /pedig akarja/, nem telel ki /nem éri meg a tavaszt/. Álmunkban lovat hajtani, gyorsan: szél lesz. Amerről hajtjuk arról várhatjuk a szelet. Ha álmunkban lassú fogat, vagy ló áll a kocsiban; a szél el fog csendesedni. Ha a ménes prüsszög, harmadnapra megjön az eső. Embert, állatot ma is ráolvasással gyógyit Móricgát pusztán az uj ref. templom mellett lakó Eéczi Istvánné. Vannak akik hisznek neki. /1957/. Ha a ló vizelete eláll, a birkaszin kijáratánál kifordított subát terítenek el, s azon a lovat háromszor átvezetik. Erre a vizelete megindul. Ha valaki megszeretett egy szép lovat, formára vagy szőrére, fedeztetés alkalmával felvezette a kanca elé,bármilyen nemű volt is, 6-8 lépésnyire, hogy rálásson és megnézze amikor a csődört ráeresztették. Azt remélte, hogy akkor a