Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

1874 év. Takonykárban elhullott lovak körüli eljárás.

20 1885 év. Rühkőr meggátlásáról végzés.

23, Kuruzslás 1 régmúlt időkben egy-egy ügyes pásztor számadó vagy öregbojtár a barmok körül szerzett tapasztalataik s az apáról fiúra szállt ebbeli ismereteik alapján sokféle jószágbetegség orvoslásához értettek. Ezt tudták a gazdák is, s a messze pusztákon is gyakran felkeresték a pásztorokat - ha baj volt -, mert jobban biztak a tudományukban, mint az állatorvosokéban. Kehéz elles, lejött a csikótartója, farral jött a csikó az anyjából stb. mind olyan bajok voltak, melyeknél a pásztorok is tudtak segíteni. Ilyenkor pénz, sonka, bor stb.lett a jutalom. Az ügyesebb, tudósabb pásztoreciber, ha Öregségére kiszorult is a pásztorságból, folytatta állatgyógyitá és kuruzsló mesterségét. Bár kisebb mértékű babonaság az őslakosság körében is észlelhető volt, mégis azt mondhatjuk, hogy a babonák sokaságát a más helységekből érkező pásztorok terjesztették, különösebben a jász-palóc rajok. így lassan az állatgyógyitás és kuruzslás körül is számos babonás eljárás vált ismeretessé . Az emberek kuruzslása körül főképpen asszonyok tevékenykedtek. Fákról, füvekről gyógyítottak, de voltak megengedett és titkos szereik is. Népünk ezek tudományában is hitt, mert voltak sikereik is. Az állatok gyógyítása körül többnyire pásztorviselt emberek kuruzslóskodtak, egészen a mult század bégéig. Halason legismertebb volt a kuruzsló Lendér Imre. Gyógyított embert,álla tot egyaránt. Ahol a doktorokból már kifogytak, az öreget igen csak elhivatták. Biztak a tudományában. Az urak négyes fogatokon vitték a barmaikhoz, ha baj volt, sőt az újdonsültebb pásztorokat is tanította és eszel-