Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

5. Állapotuk szerint Apadt

nak mondják a leromlott, sovány lovakat. Bajusz v. orrbélyegesnek

, ha az orrukon bélyegzik fel. Béklyós a béklyóba vert ló /többnyire csak az éjjeli legeltetéskor/. Csap

, rosszul herélt ló. Marad benne a kanosságból. Voltak, akik a lovuk egyik heréjét meghagyták, hogy kényesebb, rátartósabb legyen a ló. Csalfa szőrbélyeges

, a hamisan késztilt szőrdudorodás, mert látszólag ez is sütött bélyeget mutatott, de ez csak vedléstői vedlésig tartott. Csipós

, a sovány, kiálló csipejü ló. Csiribiri

nek mondják az apróbb termetű lovat. Ellős

, amelyik hamarosan megellik. EmeIgetós

, amelyik a hiányos táplálás vagy betegség miatt legyengült. Parkasfogu

. Zápfog előtt gömbölyű, hegyes fog. Kiköszörülhető. Farkasnyakuság

. Csak egész testével fordul a nyaka. Felfüveit

, a kövér legelőn meghizott. Fölpendlilt

, amelyik jő húsban van s szépen nevekedik. Gazos az abrak nélkül tartott ló. Gángó

. Nagy, de gyenge kötésű ló. Gebe, a rosszul telelt, leteleltetett vén ló. Holttetemü. Fején v. állán csontkinövés van. Körmölt

, amelyiknek a körmeit elszedték. Letelelt

, a rossz karban lévő, igen sovány ló. Nádké3 csikó

. Vékony nagyfejű, hosszú nyaka, mint a sovány bolháé, összeaszott hasu. Nyeregnyomásos. Huszár lovaknál. Pofabélveges

. amelyiknek a pofájára sütik a bélyeget. Bontott bélvegti

. ha a rásütött bélyeg véletlenül