Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

egy jó erős hámkötelet. 1 kötelet a nyakától a lábai között hátrahúzták a farán kivülig, és ha azt meghúzták, a csikó eldűlt. Utána egy másik erős kötéllel a jobb első és jobb hátsó lábát gyorsan összekötötték, cstlgben, s egy ember sietve egy másik erős kötéllel a bal első ás bal hátsó lábait ugyanigy. Ekkor a csikót többnyire gerincre fektették, s egy ember balról, egy meg jobbról, a lábösszekőtő kötél végét fogta a csikó hátsó részénél, egy pedig a ló fejét tartotta erősen, lenyomva azt a kötőfékkel, s ezalatt a herélő a cserepcsik madzagait bicskával hirtelen lemetélte s kész volt a munka. A csikó lábairól a köteleket eloldozták, aztán csendesen felkelt a csikó s elment a lovak közé. Molnár Ferenc igy beszélte tovább: - Heréléskor a cserepcsik egyik végét megkötik s a másik oldalánál fogva húzzák a herére s utána jó erősen ezt a végét is összekötik. Előre, jól felnyomják a herék fölött, s mikor azokat a herezacskó felvágása után kiveszik, a cserepcsik alsó szélénél a tökzsinórt bicskával elvágják. A szamarak heréiése is ugyanigy történik. Billegezés Parasztgazdaságokban a csikóherélés után a biliegezést is nyomban elvégezték. Ezt már többnyire maga a gazda intézte el, egy kis segitseggel. Még mielőtt a csikót herélés után fölengedték, ott fektében mindjárt be is billegezték. Ott égett a tüz a közelben, s abban a billegzővas kitüzesedett. A billegzéskor keletkezett sebhelyet sós zsirral bekenték, s két hét múlva a sült bőr le is hámlott s előjött az uj bőr. A billeget a csikó bal farára vagy a nyakára sütötték. A billegző vasakat a kovácsmesterek készítették, megrendelésre, a gazdák kivánsága szerinti formában, de a kovácsok is sokszor hozzáadták a maguk elképzeléseit* így a billegző vasak száz meg száz formája keletkezett. Különben a billegzővasakat mintegy félméter hosszú, kapanyél vastagságú nyélre szerelték.