Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

jd vastagon kell elteríteni, hogy a ld alulról föl ne fáz­zon* a vizes, nedves alom-szalma ártalmas) átfázik a jószág, elállhat a vizelete, sót a kérője is, a gazda meg suhikol- hat s Ej - haj! De nagy haj van! Szorult sághói a csumaszár izék is megteszi az almo­zásra, de már a fagallyak nem, mert fázik a jószág s nem pi­heni ki magát, reggel fáradtan, álmosan jön ki az istálló­ból. Az elles körüli tanasztalatok Az tlzekedés idejét a gazdák számontartják, s igy né­hány nappal előre már tudják és várják az elles idejét. Az elles ideje a lovaknál néha 8-10 nappal, sőt két héttel is kitolódott a rendes 11 hónapon túlra. Ha a gazdá­nak nem is volt biztos embere, maga ült egy gyalogszékre a lő mellé az istállóban s figyelt. - Volt k' ínyü és nehéz elles. Bzt már tudtuk előre, mert ismertük jószágainkat. Lémelyiknek segiteni is kellett. Amelyik csikó nagy fejjel jött a világra,elég volt az anyjá­ból kivonszolni. Akkor volt csak szabad segiteni, mikor a ló "erőt adott". - Amikor a kiscsikő az anyjából kipottyant, az any­ját szabadjára hagytuk, s az a fiát felnyalta. Ez azért is fontos, mer* ilyenkor és ezáltal a gyenge állatban az erek megmozgatódnak, s mikor a kiscsikő erőt érzett, elkezdett nyújtózkodni} többször fel akart emelkedni, eleinte visszae­sett, de egyszer csak mégis talpra tudott állni. Segítettünk is neki, hogy talpon maradhasson. Ilyenkor mindjárt a csö­csöt kereste. Ebben is segítettünk neki. Mihelyt szophatott, mindjárt erősödött. - A legtöbb ló éjiel ellett. Az igen jó finevelő kanca még 24 éves korában is hibátlan csikót ellett, remonda csikó is lehetett belőle. - Az elles többnyire éjjel az istállóban, nyáron a kerített akol sarkában az e célra kijelölt helyen történt,

Next

/
Thumbnails
Contents