Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

nem mindig március vagy április hónap. Hibásan cselekszik az a gazda, aki sárga lovát fehér /vagy deres/ lóval fedezteti, mert a szőr jellegét elrontja. Ebből származnak a sárga-deres, rozsda-deres stb. lovak, amiket sem a nép, sem a honvédség nem kedvel. Sárga lovat sárga csődörrel kell fedeztetni. Pej lovat már szabad fehér csődörrel is fedeztetni, mert akkor kiüthet jószinü, pl. almás-deres szinü ló is. Yemhesség A verahesség ideje alatt majd minden gazdát izgatott a kérdés, hogy a kis csikó milyen nemű lesz. Jobban szerették ha a vemhes ló jobb oldalt nőtt, mivel igy inkább remélték, hogy mén-csikó lesz, ami többféle szempontból' előnyös volt. - Az én kezem alatt a csikók nagyobbik fele mén-csikó lett, de ez csak véletlenségből volt igy. Tehát amit szerettünk volna, a lovaink szaporítását, igy nem értük el, mondotta Gáspár Mihály gazda, a legjobb halasi lótenyésztő. - Mivel régebben az ellésben számos ló elpusztult, a jó gazda az elles előtti hetekben vemhes lovait kimélte és ma is kiméli. Többen még a vizet is beviszik a számára, pedig azt nem jól teszik, mert fent a ló keresztcsontjai összeszorulnak, s e miatt szűkül a kijárat. Ajánlatos az ellős lovat minden nap egy órahosszáig jártatni. Jó ha kötélen vezetgetik, vagy elcsapják az udvaron, ahol magától is járkálhat. Egy kis trágyahordás megengedhető. Elles előtt pár hónappal már ügyelni kell arra, hogy a vemhes ló faránál a szalma magasabban álljon, mint elől. Másképp a csikótartója kinyomulhat, s aböa a vemhes ló bele is pusztulhat vagy elvetél

. Az alom-szalma feltétlenül száraz legyen, esős időben ne a kazal fenekéről, hanem feljebbről s jól a belsejéből kell kirángatni a szalmahuzó vashoroggal. Az istállóban