Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Nagy Czirok László: A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon

1857-ben három szilaj és egy kezes ménes volt. A szilaj tartás idején, a XIX. századforduló idejéig a ménesek egy-egy erdő övezete homoktorlat enyhelyében levő völgy-katlanokban künn is teleltek a szánná ég alatt, mert abban az időben a számukra felépítmények még nem voltak* Testüket a pásztorok állatbőrökkel, vagy azokból készült subákkal, ködmö nőkkel s a pásztor tüzek melegével védelmezték, a lovak pedig az állásokban enyheljeztek, ha sok ló volt, nappal is* Kevesebb lóval a ménes a nappali órákban még elgazolt) lábaikkal, körmeikkel, a kisebb gazokat még kikaparták a hő alól* Olyan gazokat is föllegeltek, amiket nyáron elhagytak* Ilyenkor a hosszabb szárú gazokról tájékozódtak* Amennyire csak lehetett, a havat ellapátolták a pásztorok az állásban, s napközben aeg-meg zavar aszták a ménest, mert másképp nyugtalankodott volna. Az un* "komisz" /dugott v* lopott/ lovat megkötötték s az orrára tarisznyát húztak, hogy nyerítéssel jelt ne adhasson magáról, tudta az állat is, hogy nem jó helyen van, s ha neszt hallott, nyerített. Néhol a nyelvét kötötték be valami zsebkendőféle ruhadarabbal. A ménesek téli állását olyan helyen jelölték ki, ahol nem messzire álló tó vagy vizenyős hely is volt. 5em vesződtek kutásással és annak felszerelésével* la befagyott a tő, a szélén megfelelő hosszúságban le tördel tik a jeget, hogy a ménes föl ihasson. Bftgy hóval elment a jószág egy dülőföldnyire is a szokott itató helyre. Mivei,a somokos tájakon a gödörkulaknak is jé vizük volt, a pásztorok a maguk szükségletére s a főzéshez szükséges visel as állás közelében ásott gödörkutakból szerezték be, de szorultságból megelégedtek a tő vizével is* A téli állások közelében a homokbuckás tájakon volt fa elegendő, mert a természet maga is fámitott$ hordta a szél a pelyhes fa magokat /nyár, füz/, s igy a vizek, tavak közelében is növekedtek fák* Az ilyen fás tájakon, kivált téli időben a fezkasok - néha egész csorda farkas - könnyen