Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai

másikat, hogy nem vigyázott, igy szólt a másik: "Ne fenyegessen Káplár Uram, mert magam is az elszökött legény után pakolok.

" 1806. "A vallatásnál Búzás József a szavát visszahúzta." /Megmásította./ 1806. "Azután ugy ütöttem meg a bottal, de csak egyszer. Ha verni való szándékom lett volna, helyben tudtam volna hagyni, hanem én inkább csak magamat oltalmaztam.

" 1826. Az elszundikáló kocsisnak mondják: "

Zabba mennek a lo vak t" 1872. Az öreggazda nevét viseli mindenik pásztortelep} atyafi, koma, sógor és jóbarát az öreggazda körül sorakozik fel. Nagy tekintélye van az öreggazdának. "Volt már eset, hogy a városi közönség határozott, de az öreggazda ellenállott, vagy a pásztor a kiküldött városi tisztviselőnek az öreggazda parancsolatából az engedelmességet megtagadta. Voltak esetek, amidőn a közlegelőkön nyaraló jószág számbavétele előtt lovas posta értesítette a pásztort, mielőtt a számvevő bi zottság megérkezik, hogy ideje legyen a pásztornak a vidéki marhák eltávolítására." /K.L./ 1880. "Délről derül, bocskor kerül." /Időjóslás./ 1880« A helyi uj ságok mezőgazdasággal foglalkozó polgárok érdekeit nem igen képviselték. Igy nem is érdekelte őket az újság. Ebből kifolyólag az újságot olvasóktól mindig azt kérdezték: "

Mond-e esőt?

" Vizes tavaszokon a tanyák között sokszor elakadtak a kocsik. Ilyen időkben használtai e mondást; "

Láttál-e lófejet arra?

" /járható-e az ut arrafelé?/ "Hogy hajnallani kezdett, akkor értem ki a marhához." 1765. "Napenyészetkor" értek oda Tót Mihály tanyájára." /Este./ "A Hód 12 óra tájban enyészik el." /Éjjel./ 1748. "A mult tavaszon, mikor az Fü indult." /Mikor szólni kezdett./