Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai

1787. "Akkor estve, hogy a nap elenyészett." 1791. "Nap leáldozáskor .jött oda." 1826. ^Több vizerenyes és néha kaszálható rétes helyek pedig használhatóságuk szerint classifikáltassanak." Betyárszocoritónak nevezik Kecskeméten a kereplőket, vagy seregély hajtókát, azért, mert ősszel használják, mikor az idő hűvösebbre fordul és a betyárra is rossz idő jár. "Reggelre lefekszik a deres." /Dér lesz./ "Eideg lesz, kapar a Fias!" /Tiszta időben nagyon fénylik a Fiastyúk./ 1805. "Hogy elesteledtem, azt mondotta, hogy tsak hálj it ten, hiszen a kutyát is kár most kiverni a szobából." 1804. "A tehenet szándékozván a gulyás elejibe hajtani gon doltam: vagy megszidnak, vagy megáldanak érte." 1804. A számadó gulyás mondja a borjúra; "

Semmi baja nem volt, hanem egy kicsinnyé a hideg meggyalázta." 1599. Tatár tábor követei Kecskeméten átutazván Hektás pasa tolmácsának ád a város "

egy gyolcs inget és gatyat

". /H.K.T./ 1735. "Egy köröszt gyepltit és két hámot adott el Szilvási Miklós." 1735. Csete Ferenc a körösi vásárról hazajövet "

a Járfásné asszonyom kocsijukon lévő Ernyőhöz hozzáütvén fokos sal." /Ernyő, azaz sátor./ 1757. Kálvinista Horváth János "kocsijának ferhécze pajzánon volt.

" /Ferhéc a lovas szekereken a rud végét tartó vasalás./ N 1781. "Lengyel forma Sipak volt fejibe és uj Suba volt raj ta." 1785. "Mert hogy a tomborjakon hur nem volt, nem táncolhat ván." /fomborjá azaz tambura./ 1787. "Mivel szép holdvilág volt, melynél felismerhették, rövid szűrben, hegyes süvegbe volt fekete lovon, de a