Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai
1804. "Kérte a gulyás, hogy azon két tehenet őrizze meg est- vélig, ád néki buravalót. " /Kisebb pénzösszeget./ 1804. Az uj szalmázó azt beszélte, " hogy Hegedűs a marhák között tsak járt, de neki tövirül hegyire azokat által nem számlálta. " " 1804. "De hogy pénzem megkerüljön végre, az üszőhöz hozzáál- lottam. " /Lopott jószágot fogadott el./ 1805. "Én olyan emberhez mint Kanász Jóska nem megyek, mert még az olyan embernek mint ó, megfognám a hasán a bőrt. ' 1 1805. Tehénlopással vádolják Szekeres Györgyöt. így felel: "Bolond volna az, aki fényes nappal lopna, amidőn any- nyi látványosság, s tiszta idő van! " 1806. Kinek a lován jártatok ott? " Nem jártam én senki lo ván, nem is lehetett mennem, mivel a marha sok sze- dett-vett, igy mindég szökik. " 1806. Lakatos János ökörcsordás megveri Sörény János bérest. Tettét beismerve igy menti magát: " Egyéb , eránt ha megbosszankodik az ember, azt sem tudja mit szól, mit tsinál. " /Elveszti fejét./ 180Ő. Győző István, a vágógulyás vallja: " 6* valamint ebbe, ugy másba is ártatlan. " " Hogy ez tsak kopasz mentség, ^kitetszik ezekből. " 2. A ló és a csikós: "Ugy él, mint Toldi Miklós lova." /T.i. rosszul./ "Nem áll kötélnek. " " Kötélnek áll ." /Ezek a ménesből pányvával kifogandó lóról vett képek./ "Elszakította a kötőféket." /Kevély emberre mondják. D.PB./ "Rúdnak áll ." /Engedelmeskedik./ "A szilaj paripán zabolából itatnak." /Kész vannak a menekülésre. D. PB./ "A lovat szájára bocsájtani." /Szabadságot engedni neki. D. PB./
