Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai

"Utána vetették a gyeplőt." /Szabadjára engedték*/ "Kirúg a hámból.

" /Mulat./ "Ldgőst tart hitvese mellett." /Szeretője van. M*T*Sz./ "Szélhámos." /A szélső hámba fogott lógós ló után, amely nem igen huz, megcsalja a hámos lovakat./ "Összerugták a patkót." /Összevesztek; M.T.Sz./ 1598. Törő János találta meg egy lovát Borbély Jánosnál. "Billege illen 8 vag;yon, az csipán alól, hátul, kabla ló" /kanca/. H.K.T. 1659. "Vettenek nyereségre két lovat, melyeknek egyike meg holt.Az megholt csikónak mindketten szenvedjék kárát." /Megdöglött helyett meghalt kifejezés a ló megbecsülését igazolja./ 1663. "Lovakat akart fölfűzni." /Zllopni./ /Paraszt vármegye Szabályzata./ 1729. "Egyik ló egész, a siásik herélt." 1753. "Tudtak-é, hogy azok lopott lovak?

" "Igenis tudtam, mihaszna tagadnám.

" 1760. A csikóst vallatják; Egy szürke lovat loptál és Szabadkán eladtad! "

Nincsen hirem abban, sem tanácsolj

" /Nem tudok semmit./ 1762. Lenkei István csikós igy káromkodott: "

Co fel, co Fel

] Egyen

m

me.^ i a légy Boldogasszony havában? " 1763. |'

T|rök István a kerekegyházi csárdán Jancsi nevü ,

czi- nábor forma legénytől lovat vett.

" /Czinábor ~ vézna, sovány, Heves megyei táj szó./ 1765. "0" lopta el Bari 3 lovait, de társa elszökött és mostmár annak a lábábul az övébe akadt a tüsök." 1765. "A Tóbi nyerge volt-e a lovadon, vagy mástól k

értél?" "Ruzsáktól kértem, azt mondtam h

og

y sebes a lovam

i .

háta, szőrén nem ülhetek rája

:

_" 1768. Tót János számadó csikóst kérdezik; Van-e jószágod a szolgálatod után? "g

emmi sincs. Kit kárba adtam, kit megittam." 1770. Aczél János gazda vallomása: "

Láttam, hogy alkudta a-