Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Napló. Harmadik könyv (Ford.: dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda)

Pest, 1854. április 25. [N3/5] Mit viharzol, szívem, viharzó keblemben! Érzelmektől fűtve végtelen gyönyörben?! — Hogy tudnám szép szókkal igazán leírni, Mit érzek, mily boldog örömteli szívem, Helene enyém! — és az is fog maradni! E gondolat éltet s marad mindig velem! ­Értsétek örömem! irigyelj, oh világ ! Keblemet végtelen nagy gyönyör hatja át! ­Hatalmasan érzem szívem lüktetését, Nem ismertem eddig isteni varázsát, Túláradó öröm boldog viselését, — Oh végre elértem életem szent célját! ­Kedves Adolfé E versem csak halovány képet ad boldogságomról. — Nem találok méltó szavakat, hogy el­mondjam, mit érzek! Végtelenül, kimondhatatlanul boldog vagyok!! ­Sohasem sejtettem, hogy ennyire boldog lehetek, mint amilyen most vagyok. — Alig tudom boldogságom mérhetetlen mivoltát felfogni, és örömkönnyek hullanak szememből, miközben megköszönöm Istennek, hogy annyi sok gyermeke közül engem tüntetett ki. — Ilka csodálatos lény, ritka gyöngyszem, akihez hasonlót nem lehet találni! - Nemes szív, gazdag érzelemvilág, / lelki finomság jellemzi, közelsége felemel, ha kezét foghatom, már bol- [N3/6] dog vagyok! - imádásra méltó! — hogy mennyire tisztelem, becsülöm és szeretem, az mérhetet­len! - Nélküle nem virul öröm számomra, ő teszi paradicsommá az életemet. Életem új fázisá­ba lépek most, s ezt életem új szakaszának tekintem. — Az utóbbi napokban a leányka nagyon meghatott volt, és sokat sírt. Szegény! Nagyon is ért­hetőnek találom, hogy egy érzékeny nó'i szív számára az a nap, amikor kezét ígéri valakinek, túl jelentőségteljes és fontos ahhoz, hogy ne tegyen rá ilyen hatást. - Tegnap anyám és testvé­reim is náluk voltak, gondolhatod, ők is mennyire örülnek! — Oh, milyen csodálatos jövő nyílt meg számomra! — Mi mindnyájan csak arra törekszünk, hogy sok örömet szerezzünk neki. — Tegnap adtam az első csókot Helene-nek! ­Kedves Adolf, jóllehet, Te is tele vagy boldogsággal, ha Stefanie-ra 2 gondolsz, tudom, hogy részt veszel mindenben, ami engem érint; - de ma engedd meg, hogy ne írjak többet - képtelen vagyok rá, mint egy álmodó—, Te most tudod a legfontosabbat, teljesült leghőbb vágyam, és Il­ka a menyasszonyom! — Eddig még senkivel sem közöltem, csak kettőnk családja tud róla. — Csókol stb. stb. 1 A levelek címzettje dr. Menner Adolf, Giergl Henrik barátja. 2 Giergl Henrik húga.

Next

/
Thumbnails
Contents