Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Napló. Első könyv (Ford.: dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda)

kérem a kezét. Kérem, ne várjon tőlem ékes és keresett szavakat, rövid leszek, de nyílt és őszinte: On boldoggá tehet engem! El tudná-e szánni magát, hogy kövessen Magyarországra, az én hazámba, és kedves feleségem legyen? Marie! Mondja ki a kis igen szót, hiszen én kimondhatatlanul szeretem!" Arcom égett, szívem hallhatóan dobogott, abban a hangulatban, amelyben voltam, igazán nem tudom visszaadni szavait. A kevés szó, ami eszembejut: „mielőtt megérkezett, nem határoztam el magamat, és nem értettem egyet a dologgal (mert apám már előre közölte velem az Ön érkezését). De mióta megismertem, igent mondok." - Szegény leányka a szerelmi vallomástól szintén úgy meg volt hatódva, hogy a keze remegett, mire kértem, hogy hagyja abba a varrást, hiszen, mire szükséges lesz, el fog készülni vele. Szótlan elragadtatásomban karommal átöleltem karcsú derekát, megcsókoltam kezét, és mélyen sötét szemébe néztem. Ezután hamarosan édesanyja is megjelent, eléje mentem, és így üdvözöltem: Kedves Anyám! Engedje meg, hogy így szólítsam; Marie-val megbeszéltük; és megegyeztünk. - Most az ön áldását kérem! - / Mint vejét üdvözölt, megcsókolt engem és Marie-t, és megáldotta fri- [Ni/262] gyünket. Ezt tette apja is, aki hamarosan szintén megjelent. - Ma még tudósítani akarom az otthoniakat boldogságomról. Nagy lesz az öröm! - (Most azonban kávézni hívnak. —). Heidelberg, 1852. november 7. Drága jó, nagyon szeretett Anyám! Ha a telegram innen Pestre nem lenne olyan drága, akkor már 4 nappal előbb értesültél volna boldogságomról. - Hol találjak szavakat, amivel leírhatnám Nektek boldogságomat? Marie igent mondott, és most őaz én kedves, kedves menyasszonyom. Kimondhatatlanul boldog vagyok és valóban irigylésre méltó, mert csaknem mindennap új előnyös tulajdonságokat és erényeket fedezek fel benne. Nem is tudom hol kezdjem elmesélni, olyan hangulatban vagyok, amit nem tudok megnevezni, gondolatokba mélyedő vagyok-e vagy gondolattalan, szórakozott vagy meghatódott? - össze kell gyűjtenem gondolataimat, és majd személyesen fogom előadni. - Csodálkozni fogsz, hogy a fenti dátumban Heidelberg szerepel. Ma itt aludtam apósomék házában, és 12 órakor Grohe úrral utazom Mannheimbe. Leibfried el fogja képzelni, mi lehet az oka kimaradásomnak és tudja, hogy jó helyen vagyok. - / Ki gondolta volna ne- [N1/263} gyedévvel ezelőtt, hogy mi vár rám Heidelbergben? Ah Istenem, fel sem foghatom a boldogságomat. - Félek, hogy a közeledő tél számomra örökkévalóságnak fog tűnni! Egyetlen vigasztalásom a levélírás lesz. - Itt tartózkodásom, különösen november 6. míg élek, felejthetetlen lesz számomra. — Érkezésem Pestre valószínűleg november 16-án várható, miután itt és Mannheimben még 2 bálon kell részt vennem. Kedves Anyám! bocsásd meg, hogy ily rövid a levelem; de örüljetek velem. Ezer üdvözlet anyósoméktól, Maríe-tól és testvéreitől. Nagyon boldog fiatok Heinrich (Marie-nak odaadtam elolvasni ezt a levelet, és kértem, hogy néhány szót írjon hozzá, anyám nagyon fog örülni. Szívesen beleegyezett, és a következőt írta:) Szívből köszöntöm önt, mint édes anyámat, és kérem adja reánk áldását, ígérem, hogy jó leánya leszek. Leendő nővéreimet szeretettel üdvözlöm, szívből szerető leánya Marie /