Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Utazásom leírása és naplóm 1845, 46 és 47/48 három esztendejében (Ford.: Gelley Andor) - Első rész

álarcos menet közeledett. - Nemsokára újabb örömrivalgást és érieket hallottam, és a második menet közele­dett. - Több ilyen álarcos menet is járta a várost, de egyedüli vagy 2-3 összefogódzott maska­rás is járt-kelt az utcákban. A Corsón két álarckölcsönzó't is láttam. A következő vasárnapokon mind bolondabban és vígabban folyt minden, és néha a tele Corsón torlódás is keletkezett. Mindenki odatódult az álarcosokat nézni, láttam köztük Arle­quinókal, Pierrot-kat, zsokékat, szakácsokat, pincéreket, portásokat, nőnek öltözött férfiakat, ha­lászokat, énekeseket, varázslókat, azután nemzeti viseleteket, mint pl. nápolyiakat, törököket, |U/60] görögöket, arabusokat, tiroliakat és különböző, részben / allegorikusán, részben eszményítetten öltözött álarcosokat. A női álarcosok mind férjeikkel mentek. - Szívből nevetnem kellett, amint a maszkosok nevetgéltek, csevegtek, ahogy egymást üdvözölték. Adjon Isten, te is itt vagy? de természetesen olaszul; - ahogy az álarcos lányok a hasonló fiúkkal incselkedtek - ők is, én is szerettük volna tudni, hogy az álarc egy csinos leányka vagy egy vénasszony arcát rejti. - Egy dalénekest is láttam, akit kíváncsi hallgatóság vett körül, s ő szép dalokat énekelt. ­Ez valóban szép és minden idegen számára látványos népünnepély; - számomra a legpom­pásabb szórakozás volt, és alig tudtam a bolondos tréfákon nevetésemet visszatartani. Nálunk is be kellene ezt a szokást vezetni! csak azt sajnáltam, hogy hamarosan sötét lett, és nem tud­tam betelni a látottakkal, ezzel a különleges, szórakoztató és nevetésre ingerlő össznépi látvá­nyossággal. A karnevál utolsó napjain késő éjjelig tartott a mulatság. — Minél jobban közele­dik a farsang vége, annál vígabb és zajosabb az olasz nép; - késő éjszakáig hallottam ujjon­gást, rivalgást, éneket, gyakran hallottam pompás kvartettet vagy sextettet az utcán egyszerű parasztoktól, akikből ezt nem nézné ki az ember. Köztudomású azonban, hogy az olaszoknak kitűnő zenei hallása van. ­A női álarcosok között sok nagyon csinosan volt öltözve, úgy hogy a férfiak szemét ugyan­csak vonzották — láttam balett-táncosnőket térdig érő szoknyában és trikónadrággal -, s majd­nem mindnek lovaglóostor volt a kezében, azzal csapkodták a férfiakat, vagy egy illatos zseb­kendőt tartottak azok orrához. - Velem is ez történt. — Néha női maszkosok csoportja közrefo­gott egy közismert urat, és ingerelték. Némelyikük egészen csintalan volt, lekapta az úr kalapját, és ő futhatott utána. - / [ti/61] Az álarcosok nem mennek lassan — hanem a járókelólt között futnak, tánclépésben lépked­nek és surrannak. Sokuknak kezében kis dob van, s ezzel vagy térdükre, vagy másik kezükre csapnak. - 3 maskarás lovasnak volt öltözve, - csípőjükre volt erősítve a kartonból kivágott ló, s ők a közepén szorongtak, - ebben volt a lovas derékig, a lóról színes szövet csüngött le, hogy a lábakat ne lehessen látni - jobbról és balról pedig két kitömött lóláb volt felerősítve. Messzi­ről nagyon megtévesztő volt, eleinte azt hittem, a 3 fiú kis pónilovakon lovagol. ­Füstbe ment szép reményem, amelyet eddig tápláltam, hogy kedves fivérem kísérőm és társa­ságom lesz itáliai utam egy részén. — Mikor ezt ajánlottam neki, nagy sajnálatomra semmi ked­vet nem mutatott, és hiába beszéltem rá — még Milánóba és Velencébe sem volt hajlandó velem tartani. Milyen különbözőek az ízlések, Ferrinek ehhez semmi kedve, számomra pedig nincs a földön szebb dolog, mint utazgatni. Ha lehetne, és elég időm és pénzem lenne, az egész világot körül vitorláznám. — De megelégszem, ha Európát szépen körüljárhatom, és a legkisebb föld­részt megismerhetem. Hány ezer ember van, akinek nem adatott meg ez a szerencse; - akik szeretnének utazni, de nem utazhatnak, és akik utazhatnának, de nem akarnak; — és én utaz­hatok és fogok is! - Űgy ítélem meg, hogy boldog vagyok és hálát adok Teremtőmnek! -

Next

/
Thumbnails
Contents