Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)
GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Utazásom leírása és naplóm 1845, 46 és 47/48 három esztendejében (Ford.: Gelley Andor) - Első rész
Trevisóba délelőtt 10 órakor értünk, ahol valószínűleg vásár volt, mert a kapun kívül sok paraszt hajtotta a jószágát a városba, ahol szintén összetorlódtak a kocsik. Amennyit a városból áthaladtomban láttam, az tetszett. A városon átfolyó kis folyó csatornákba oszlik szét, amelyek vízimalmokat hajtottak. Éjjel gáz világítja meg a várost. Itt láttam a városban két üvegesmestert, akik árujukat asztalokon kínálták. — Ebédünket Mestrében fogyasztottuk el, Velencétől kétórányira. Sajnos! bár közel voltam Velencéhez, nem mehettem oda, csak a tengerl>ől felsejlő várost láthattam, mert Louis-nak sietnie kellett. - De biztos voltam, hogy Itália elhagyása előtt még tervezhetem, hogy íelkeresem Velencét fivéremmel; Mestre után kereszteztük a Velence-Vicenza vasútvonalat. - Mestre környékén, és különösen Fusina felé nagyon mocsaras a talaj. — Hamarosan a Brenta partjához értünk. Dolo volt a következő állomás a Brenta mellett. Ezt az utat valóban nagyszeríínek nevezhetem, mert ilyen szépséget alig képzelhet az ember, - a folyó mindkét partján csaknem Paduáig a [11/25] legszebb nyaralók / állnak, ezek valóban igazi elegáns olasz villák! Ezek közül több különlegesen szép. Eleinte számoltam őket, de túl soknak találtam. Érthető, hogy avelenceiek, — akiknek városukban az egy Napóleon parkon kívül semmi zöld területük sincs, és nélkülözik a zöld természetet, hacsak el nem hagyják a várost; - mennyire vágynak erre, mihelyt tavaszodik, vidékre vágyódnak, minden luxussal megédesítik nyári ott-tartózkodásukat. - Ha csak egy is az enyém lehetne a sok 100 villából, amit láttam! - Sok ház előtt gyönyörű virágoskert van az utca felé, benne főleg mitológiai alakokat ábrázoló márványszobor utánzatok díszelegnek; — a villák arab stílusban (a Doge palota módjára) vagy gót, bizánci és újgörög stílusban épültek, mögöttük nagy kert vagy park van. A legtöbb ház mellett kis kápolna áll Oratorio privato ] ~ felirattal. Mikor este Paduába értünk, ugyanabban a hotelben szálltunk meg, amelyikben előző évben az orosz cár lakott, — de rendkívül drága is volt. Itt aludtam életemben először mennyezetes ágyban. Mivel másnap már korán tovább utaztunk, nem sokat láttam Paduából, de azzal vigasztaltam magam, hogy talán fivéremmel eljutok még ide, ezért leírását későbbre halasztóm. Szerdán, december 30-án azzal az örvendetes tudattal szálltam a kocsiba, hogy még ma látni fogom és átölelhetem hőn szeretett fivéremet, Ferrit; — a kis Monselica, Este, Montagnana városokat elhagyva Legnago városba és erődítménybe érkeztünk 4 órakor. Legnagóba megérkezve tüstént fivérem megkeresésére indultam, a kaszárnyát hamar meglelve őt valóban IU/26] otthon találtam. Legénye, akivel a kapuban találkoztam / az őrmesteri szobába irányított. Kopogtam az ajtón és szó nélkül belépve megálltam; Ferri írással volt elfoglalva és valószínűleg azt gondolta, hogy egy közlegény jött be valamit jelenteni, fel sem nézett, csak ,jzabad!"-ot kiáltott, s tovább írt. - Végül nem tudtam magam tovább visszafogni és kitört belőlem: „Adjon Isten, Ferri!", — erre feleszmélt gondolataiból és karjaiba zárt. - Elképzelhető a két szerető fivér sok évi távollét utáni nagy öröme. - Miután a legfontosabb kérdéseket megbeszéltük, rögtön Louis-hoz mentem vele, aki szintén szívbéli csókokkal fogadta őt. 12 Magánkápolna (olasz).
