Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Életem története, bevezetésül naplómhoz (Ford.: dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda)

te volna - sértett büszkeségében, hamis becsvágyában minderről megfeledkezett, hidegen és lelkiismeretlenül már előre eltervezte, miként fog l>osszúból a Kossuthtól, Perczellöí stb. el­szenvedni vélt egyszerű sérelmekért, a mostanra olyan mértékben kiterjedt ügynek egyszerre véget vetni. - Ezt teljesen szívtelenül tette! így szenved sokszor egy egész nemzet a nagyok személyi viszálya miatt! Már korábban szemére vetették hanyagságát és önfejűségét, de senki sem akarta hinni a legrettentőbbet - mindenki azzal nyugtatta meg magát, hogy bizonyára va­lamilyen más ok van a dolgok mögött, és nagylelkűen bíztak benne. Hány nemes hazafi halt hősi halált és még haldokolva is azt kiáltotta: Szívesen halok meg, mert a hazáért halok! Mennyi sebből vérzett Magyarország! Milyen borzalmat és félelmet éltek át az ország lakói! és végül mindez hiába volt! Görgei árulóvá lett, és saját bosszúja végett pusztulni hagyta a nemze­tet!! Könnyeket kellene ontani a fájdalomtól! - Már akkor terhére rótták, hogy a Buda előtti |É/7»] egy hónapi várakozással / végtelenül sokat mulasztott, s mennyivel jobb lett volna, ha akkor az osztrákokat vette volna üldözőbe. - Később egészen Pozsonyig vonult, de ha 4 héttel hama­rabb az osztrák sereg sarkában lett volna, akkor tárgyalásokba bocsátkoztak volna vele - ahol ő diktálhatott volna, és Magyarország most talán boldog állani lenne. ­Most mindenki arról beszélt, és az újságokban is a 3, 4 oldalról benyomuló orosz megszálló csapatokról olvashattunk, és mindenki reszketett a gondolatra, hogy Magyarország alulmarad a küzdelemben! Valójában Görgei már Pozsonyban orosz csapatokkal találkozott; a Sze­pességbe és Erdélybe már régebben betörtek. - Budavár bevételének megünneplésére min­den helységben Te Deum laudamust tartottak, megemlékezésként április 14-én az egész or­szágban népünnepélyt rendeztek, itt a Városligetben ökröt sütöttek, vödörszámra fogyott a bor, és mindenfelé szórakozási lehetőségeket lehetett találni. Június 4-én Kossuth maga jött Pestre — bevonulását úgy ünnepelték, mint egy királyét, - 12 fehér ruhás leány fogadta —, és este nagy kivilágítás volt. A városházán és a saját lakása előtt is az ő portréja ragyogott, fényárban meg­világítva. — Június 6-án az egész országban nagy ünnepet rendeltek el, főleg a kisebb községekben kör­menetet tartottak, amelyben Istenhez esedeztek, fordítsa el kegyesen a veszedelmet, ami ha­zánk felett lebeg, és segítsen győzelemre az oroszok felett is. - / [É/79) Nemcsak népfelkelést szerveztek — hanem keresztes hadjáratról prédikáltak. — Mindenki letört volt, mert Görgei egyre csak visszavonult, egyetlen jelentős csatát sem nyert. Az egész nemzetgyűlés, amely már visszatért Pestre, ismét eltávozott Nagyváradra meg Aradra, az utóbbi a mi kezünkben volt, és azt beszélték, hogy az oroszok már Debrecenben vannak. A bankjegynyomdát, a mundér kommissziót, 2 '' minden értékes tárgyat, még a termény­raktárakat is mind kiürítették, és hatalmas mennyiségű terményt elszállítottak. ­A magyarok teljesen elhagyták Pestet, és 5, 6 napon át nem is láttunk katonaságot; egy na­pon, éppen az én névnapomon, július 12-én egy csapat kozák vágtatott a Duna-partra, és ott el­helyezkedtek. Budán már 2 nappal előbb láttak osztrák katonákat. ­Görgei Esztergom és Vác felé vonult vissza, és Vác mellett megütközött az oroszokkal, ahol borzalmas utcai harcokra is sor került — végül azonban egyik fél sem tudott győzedelmeskedni. Görgei most már feltartóztathatatlanul visszavonult és csak Szeged körül mutatott színből némi ellenállást, végül az egész magyar hadsereget Arad és Nagyvárad közé szorították vissza, és az egész ország osztrák kézre került. — Augusztus 13-án Világosnál (1849) Görgei megadta magát az oroszoknak. Az ő példája után az összes magyar tábornok átadta kardját, és nem sejtették, mi vár még rájuk. Tizennégy A hadsereg egyenruha-ellátásával foglalkozó hivatalt.

Next

/
Thumbnails
Contents