Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Napló. Harmadik könyv (Ford.: dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda)

Én mindennap este 8-kor megyek haza az üzletből, és mindig örülök, ha kedves asszony­kám vidám léptekkel, nevetve siet elém a Vérmezőn, és gyengéd csókkal üdvözöl. A vacsora már kész, hamar tálalnak a kertben, és sokszor még 10 után is együtt üldögélünk, a férjek ilyenkor kedélyesen csibukoznak. - Ebben az esti szórakozásban nagyon jól érzem magamat, úgy érzem, egészségemnek is jót tesz. ­(Most életünk leírását megszakítom, és pótolni akarom a mulasztottakat, és megkezdem nászutunk leírását. -) / Mostanában egészen divatba jött a nászutazás - de az utazással nem csak ennek a finom [N3/34] szokásnak és a jó modornak akartam hódolni, egyéb okaim is voltak rá. - Mivel természettől nagyon kedvelem az utazást, és ez a szokás nagyon tetszik nekem; nagyobb örömet el sem tu­dok képzelni, mint utazni. Ezt a nemes szenvedélyt szerettem volna Ilkámba oltani, ami nem került sok fáradságomba - örültem, mikor javaslatomba szívesen beleegyezett —, és mi jobbat tehettem volna, hogy ezt az első óhaját, mint figyelmes férj, szívesen teljesítsem. Mivel még so­hasem volt Pest városán túl, azért minden új és érdekes volt neki, az utazás ezerféle új élményt kínált, és a magam részéről azt élveztem, hogy a drága szeretett lénnyel minden örömet és gyö­nyörűséget megoszthatok. - A magam részéről azért is kívánatosnak tartottam Ilka számára az elutazást Pestről, mert mint a fiatalasszonyok általában, a mézeshetek első napjaiban igyeke­zett a rokoni és baráti társaságot elkerülni, és tartózkodó, szégyenlős elfogódottsága nem en­gedte meg, hogy társaságban megjelenjen. - / Hosszan töprengtem, hová tervezzük utazásunkat, kezdetben Németországra gondoltam, ro- [N3/35] konaimhoz, de a magas árfolyamokra tekintettel - az ezüstázsió 7 30-40 százalék között mozgott —, ezt a tervet elejtettem. Sokan tanácsolták, hogy Ischlbe menjünk, mások viszont azt javasol­ták, hogy mindössze Bécsben töltsünk el hosszabb időt, végül is Trieszt és Velence mellett ma­radtunk, mert így remélhettük, hogy Triesztben Ferrivel és Fannyval találkozunk, másrészt Velencében Ilka nagybátyját, Huszák urat is meglátogathatjuk, aki ott volt aranyműves. Mindkettőnk kofferja be volt csomagolva, a kocsi a ház előtt állt, és mi még egyszer elbú­csúztunk sietve, nehogy a vonatot lekéssük. — Mivel kedves anyám jóságában megígérte, hogy távollétem alatt felügyel üzletemben, jókedvűen és teljesen megnyugodva foglaltam helyet Il­kával szemben egy kényelmes sarokban, s hamarosan elhagytuk a pályaudvart, és Pestet is há­tunk mögött hagytuk. — Oly boldog és vidám voltam, s ha megvizsgálhattam volna az Összes utasok szívét, s a vesékbe láthattam volna, kiderült volna, hogy a sok utas között én vagyok a legelégedettebb és legboldogabb! - / A vagonokat utolsó utam óta sokkal kényelmesebben rendezték be, ez azonban nem tartott [N3/36] vissza attól, hogy ülőhelyemet, amely két ember számára is elegendően széles volt, amennyire csak lehet, kiszélesítsem. Magam mellé tettem kabátjainkat, útitáskáinkat stb., ily módon si­került elérnem, hogy rajtam kívül senki más nem ült Ilkával szemben, mivel vállamat a vagon falának támasztottam. Diadalmasan gondoltam arra, hogy ezen kis mozdulatok révén félté­kenységem megnyugodhatott. ­A féltékenység voltaképpen csúf szó, nem is lenne szabad így neveznem. De ha az ember mindössze 3 napja házasodott meg, minden olyan, mint az álom, minden újnak tűnik, az ember gondolkodásmódja is megváltozik, mindezt egy mondatban foglalhatjuk össze: a házas állapot még szokatlan. Mikor reggel felébredek, azt mondom magamnak: „Igen! Házasember vagy! " ­' Ezüstázsió: arányszám, mely azl fejezi ki, hogy a nemesércpénz mennyivel értőbbet az ugyanolyan névleges értéket képviselő' papírpénznél; az ezüstpénz értéke és papírpénz névleges értéke közötti különbség száza­lékban kifejezve.

Next

/
Thumbnails
Contents