Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - [Kirándulás Budán] (Ford.: Gelley Andor)

Filozofikus elmélkedések egy borús órán [F/109] 1854. március 24. Egy hű barát aranyat ér! - Szánandó az, aki nem állíthatja azt, hogy van ilyen barátja. Az érzel­mekben legdúsabb, nemes, nagyszívű és legfogékonyabb kedély is aranyat ér, és szánandó te­remtmények azok, akik nem érzik a lét lényegét és a kebel megelégedettségét. Büszke öntudat hatja át az embert, amikor nagyszerű, boldogító érzései által, szelleme és minden, öt körülvevő dologról vallott nemes felfogása által magát a közönséges, mindennapi emberek fölé emelke­dettnek látja - a lelkesedés boldoggá teszi őt, és mintegy résztvevőén tekint le azokra, akik őt nem értik meg, ezeket a dolgokat nem érzik át és nem becsülik, és sohasem gondollak semmi­lyen magasabb és nemesebb dologra. ­És mégis, ha nincs olyan barátod, akire ráhagyatkozhatsz, aki együtt érez veled, és megért té­ged, akkor semmit sem használnak neked fantáziáid és isteni eszméid! — magadban állsz — min­denki által félreismerve, s a világ számára alkalmatlanul és ügyetlenül. — Te részvétre legmél­tóbb! azt hiszed, hogy az emberiségnek magasabb szintjén állasz? Oh, vigyázz, hogy ki ne neves­senek és ki ne gúnyoljanak - figyelj, / talán valaki már vonogatja a vállát, és elítéli a különcöt! az [F/l loj egzaltált embert! — Azt hiszed, hogy a gyakorlati élethez szükséges a te magasztos felfogásod és a te lágy érzékenységed, amelyekkel kérkedel? — Csalódol - rejtsd el fájdalmadat, és szenvedj csendben. - Hiába! senki sem keres téged! Hallgasd el, amit gondolsz és érzel, attól a félelemtől vezérelve, hogy félreismernek, félreértenek, vagy nem hallanak meg, és választ talán sohasem kapsz - ekkor szófukarnak, zárkózottnak, vag)' a társaságban unalmasnak fognak kikiáltani; — ha erőfeszítésedbe keiül, hogy elhallgasd érzelmeidet, akkor azt hányják szemedre, hogy poéti­kus érzéseidet, filozofikus nézeteidet és más rajongásaidat közszemlére teszed - mellőzni, igno­rálni 22 fognak! - Ha pedig óvakodsz, hogy mást meggyőzzél arról, hogy nem vagy mindennapi ember - sokáig fog tartani, míg találkozol valakivel, aki kívánságod szerint becsül meg téged —, ez a legnagyobb ritkaságok közé tartozik - tartsd meg ezért érzelmeidet magadnak! — Azt gondoltad, hogy lelkületed éppoly fontos számodra, mint életed. — Beképzelt alak! Ép­pen ez az, ami téged elszomorít, ami keserűségedet okozza; - veled született? - jól van, akkor erezz, tűrj és szeress! Zárd magadba íájdalmadat, míg egyre nagyobbra növekszik, és végül — elfullad! Mert csak akkor leszel végre / szabad, akkor gyógyulsz ki! csak vigyázz, hogy a [F/lllj visszaemlékezések ne súlyos visszaesésként hassanak rád, és kedélyed egészségét meg ne rontsák ismét! — Itt emészted magadat? és rágódol gondolataidba merülve, rosszkedvűen, le­hangoltan, talán könnyekkel szemedben és emésztő tűzzel kebledben - félelem és reménység között hánykolódói, vigasztalást keresel és nem találsz! A kétely marja szívedet, és ezen irtó­zatos sötétségben egyetlen reménysugár sincs - amely hajnalpírként elűzné az éjszakát!? ­Krisztus mondotta: Vigyázzatok és imádkozzatok! 25 - de én azt mondom, feküdj le, aludj, és kelj fel új, meggyógyult és megerősödött emberként! — 22 Ignorál: semmibe vesz, nem vesz figyelembe. 2i Máté ev.. 26. 41. Károli Gáspár fordítása

Next

/
Thumbnails
Contents