Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

GIERGL HENRIK ÜVEGMŰVES ÖNÉLETÍRÁSA, ÚTIJEGYZETEI ÉS NAPLÓI 1845-1865 - Emlékeztető naptár (Ford.: Gelley Andor)

Emlékeztető naptár [F/28] 1729. augusztus 1. Ekkor jött Tyrolhól első kivándorlóként Martin Giergl Magyarországra. 1827. július 9-én születtem. 1831. július 17-én koleralázadás Pesten. — 1832. június 12-én halt meg nővérem, Marie. 1834. november 10-én halt meg nővérem, Agnes. — 1838. március 14-én az árvíz ekkor érte el a legmagasabb szintet. 1842. szeptember 5-én én és Ferri Anyánkkal Maria Zellbe, Stájerországba és Csehországba utaztunk. — 1842. októberben lettem inas Szabadkán. 1843. április 28-án történt súlyos szerencsétlenségem, amikor jobb csuklóm ütőerét üveggel elvágtam, s ez majdnem karom elvesztését okozhatta volna, - / de ettől Isten megóvott! - [F/29] 1844. július 10-én szabadultam fel és lettem legény. — 1844. október 26-án lépett be Feri öcsém katonának. 1845. április 28-án utaztam el idegenbe. — 1845. december 10-én borotváltattam magam először. — 1846. december 14-én utaztam el Bécsből. 1847. április 5-én utaztam el Veronából. — 1847. május 29-én érkeztem Mannheimbe. 1847. szeptember 24-én látogatott meg Anyám Mannheimben. — 1847. október 19-én érkeztem meg Berlinbe. 1848. február 24-én a forradalom kitört Párizsban. — 1848. március 18-ról 19-re virradó éjjel kitört Berlinben a forradalom. — 1848. május 6-án érkeztem Pestre. 184S. június 11-én (Pünkösd vasárnap) kis forradalom az „Invalidus Amzámrá"-ban,

11 Pesten. -/ 11 Ezen a napon a toborzott honvédek és az olasz legénységű 23. Ceceopieri sorgyalogezred katonái között több halálos áldozatot is követelő fegyveres összecsapás történt a pesti Károly-kaszárnyában. Ennek előzménye már több napja fennálló feszültség volt. A jól haladó toborzás miatt a Károly-kaszárnyát jelölték ki a honvédek számára, s az ott lévő olasz sorkatonáknak együtt kellelt laknia a toborzott magyar honvédekkel. Először május 30-án esle történt tettlegesség, amikor néhány részeg katona összeverekedett. Majd június l-jén az olasz katonák megtagadták a Vérmezőn leteendő hűségesküt, ami tovább mérgesítette a helyzetet. A botrányt csak Mészáros Lázár olaszul mondott beszéde csitította valamelyest, melynek hatására az olasz zászlóalj is letette az esküt. A június 11-i fegyveres küzdelem kiinduló oka egy lopás volt, erre robbant ki verekedés, majd lövöldözés. A rend helyreállítására bevetették a lovasságot, majd tüzérekel is. Az olaszok végül az odasiető István nádor felszólítására tették le fegyverüket. Három honvéd és egy olasz tiszl meghalt, s sok volt a sebesült. Az olasz egységet még aznap Komáromba vezényelték. A naplóban szereplő „Invalidus kaszárnya" elnevezés oka az, hogy a Károly-kaszárnya a korábbi Invalidus házban (a mai budapesti Városháza épületében) volt. Innen még II. József költöztette át az invalidusokat Nagyszombatba, és létesítette az épületben a Károly kaszárnyát, III. Károly királyról, nagyapjáról elnevezve. Innen kapta a mai Kiskorúinak ez a szakasza a Károly körút nevet.