Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

BEVEZETÉS - Giergl Henrik „kedves könyvei" (Györgyi Erzsébet)

Dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda módot talált arra, hogy a Giergl Henrik naplóiból szerzett információkat közvetítse. A Magyar Történelmi Társulat 1990-ben kiírt családtörténeti pályázatára benyújtott „A Györgyi-Giergl e's a Zámor család története" c. dolgozatával (Kézirat, 1990.) elnyerte a Társulat különdíját. Ennek „Giergl ötvös testvérei", „Giergl Henrik üvegesmester (1827-71)" és „Giergl Henrik gyermekei" című fejezeteiben írta le azt, amit a család ezen ágáról a naplókbúi és iratokból, illetve családi hagyományból tudott. Dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda 1994-ben bekövetkezett halála eló'tt két leányának gondjára bízta a naplók elkészült fordítását. Családja tagjait is beavatta nagy munkájába. Zimányi (Györgyi) Magdolna gondoskodott a fordítások legépeltetéséró'l, és o végezte az elsó'javításokat is a fordításokon. Számomra különböző'alkalmak lehetővé tették, hogy a napló egyes részeit - részben feldolgozva - megjelentessem,* és azokról néhány előadást tartsak, többek között a Magyar Néprajzi Társaság rendezésében a Magyar Tudományos Akadémián 1998. április 15-én, a „Történelem, történelemismeret, emlékezet" c. ülésszakon. Forrai Ibolya, a „Negyvennyolcas idők" könyvsorozat szerkesztőjének figyelmét az említett, Giergl Henrik által Európa különböző városaiban átélt forradalmi eseményeket ismertető előadás ragadta meg, ezt követően ajánlotta fel a fordítás kiadásának lehetőségét 1998. tavaszán. Ekkor a fordítás korántsem volt nyomdába adható állapotban, tekintettel arra, hogy mindkét lelkiismeretes és fáradhatatlan fordító nem hivatásosként, bár jó nyelvismerettel, de magas életkorban végezte munkáját. Nélkülözhetetlen volt a fordítások ellenőrzése, félreértésektől, pontatlanságoktól való megtisztítása, rövidített, összevont részek teljessé tétele, néhány hiányzó fordítás elvégzése, a jegyzetekhez és mutatókhoz szükséges, gyakran nehezen hozzáférhető adatok beszerzése. A naplók lefordítására, közreadására több évtizeden keresztül tett családi erőfeszítések messze nem csak a családi kegyelet érdekében történtek. A naplókból, önéletírásból egy saját életét, tevékenységét, élményeit tudatosan megörökíteni kívánó személyiség jelenik meg előttünk, aki elismert iparművészi tevékenységén kívül, írásaiban is maradandót alkotott. Élményeinek leírása nemcsak egy egyén életútját mutatja be. Kiváló, ám jellegzetes képviselője annak a német eredetű polgári rétegnek, amely Európa nyugatabbi részeihez fűződő ipari, kereskedelmi és családi kapcsolatai által közvetítőjévé vált az európai polgári kultúrának Magyarország felé, és új hazája jó hírének terjesztője lehetett útjain. Történeti és művelődéstörténeti dokumentumot vehet kezébe az olvasó, amelynek gazdagságát a jövőben aknázhatják ki különböző szaktudományok. A jövőben elvégzendő feladat az eredeti, német nyelvű naplók latin betűs átírásban való megjelentetése. A fordítás ellenőrzését, a gót betűs eredetivel való összevetését, jegyzetekkel kiegészítését túlnyomó részben Zimányi Magdolna végezte. Nagyrészt ő készítette el az Időrendi áttekintést, a Névmutatót és Helvnevek mutatóját is. Köszönetet mondunk az alábbiaknak, akik értékes segítségükkel, adatszolgáltatással járultak hozzá egyes adatok megszerzéséhez, kérdések tisztázásához: ! Györgyi Erzsébet: Egy pesti polgár karácsonyai a XIX. században. Belváros, 1993/18. szám, 1993. december 22. 17-18. old. Györgyi Erzsébet: Európa forradalmai egy pesti iparos szemével, Giergl Henrik naplója nyomán. In: Történelem és emlékezet, Művelődéstörténeti tanulmányok a szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Szerk. Kriza Ildikó, Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1998, 305-322. old. Györgyi Erzsébet: Giergl Henrik visszaemlékezései az 1838. nagy pesti árvízre. In: Pest-budai árvíz, 1838. Tanulmányok Budapest múltjából, 6. köt. Szerk.: Faragó Tamás, 1988. 83-90. old.