Forrai Ibolya szerk.: Egy pesti polgár Európában - Negyvennyolcas idők 3. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 6; Budapest, 2000)

BEVEZETÉS - Giergl Henrik „kedves könyvei" (Györgyi Erzsébet)

...szellemem mindig el volt foglalva és sokszor rábukkantam valamire, ami szellememet ösztönözte, és teljesen igénybe vette gondolataimat... -" (N4/77. old.) Mestersége elsajátításában a céhszabályokat kellett követnie. Valószínűleg apjánál, és Bécsben, Lobmeyrnél tanulta a legtöbbet, legértékesebbet. A céh előírásai szerinti vándorlás, amelyet három éven keresztül végrehajtott, sokkal kevesebb szakmai tapasztalatot nyújtott számára, mint amennyit a világlátás, városok, országok, emberek megismerése, a vizuális élmények számára jelentettek. A sok helyváltoztatással, mozgással, folyamatos kapcsolattartással járó életmód - mely kiegészült a kapcsolatok kulturált ápolásával - lehetővé tette, hogy szinte minden élethelyzetben akadjon valaki a család ismerősei, jóakarói közül. Deus ex machinaként jelennek meg: a gyermekkori balul végződött kirándulás után Anton, a megmentő üvegesmester, a bombázáskor a volt háziasszony és társaik, akik mind segítenek megoldani egy-egy nehéz helyzetet. Szinte hasonlóan alakul mindez több ország viszonylatában, egész sor városban felkeres valamilyen ismerőst, de rokonok meglátogatása is része az útiprogramnak, nem is egy helyen. Csak az útleírásban a számos, Badenben élő anyai rokonon - az anyai nagyapa nővérének leszármazottam - kívül, akiknél a vándorút legszebb napjait tölthette, vagy ott voltak öccsének, Ferinek barátságos és vidám katonatársai. A Giergl családban nem volt ritka távolabbi városokból származó feleség; így nősült idősebb Alois Giergl Prágából, s Henrik is Heidelbergben próbál először feleséget keresni. Az már csak természetes, hogy amikor végül megnősül, feleségének, Ilkának nagybátyja van Velencében, akit a nászút alkalmával meglátogatnak. Ez a hasonló kulturális normák szerint élő városi iparos- és iparosleszármazotti réteg az, amelyben a naplóíró otthonosan mozog, és melyben mindenkor elfogadtatásra talál. Az otthoni és a piarista iskolában kapott gondos neveltetésen kívül Henrik saját igényességének, könyvszeretetének, folyamatos önképzésének is köszönhető, hogy nemcsak saját társadalmi köreiben mozog biztonsággal. Nem vall szégyent a badeni egyetemi professzor rokonnak és a halmstadti grófnőnek társaságában, sem az illemtudás, sem a társalgás tekintetében. Pesti baráti körében könyvkereskedő, orvos, zongoraművész és városi tisztviselő egyaránt megtalálható. Mindenkivel szemben megtalálta az érintkezési stílust, a tiroli parasztasszonyokkal éppen úgy, mint az előkelőbb társaságban. Az életbe induló Henriknek egyébként egyáltalán nem könnyű vándorútját nem teljesen töretlen úton kellett megjárnia. S mindez kellőképpen előkészítette arra, hogy önálló iparosként otthonosan mozogjon Európa városaiban, üvegesműhelyeiben és üveggyáraiban, és mindenütt egyenrangú félként tárgyaljon megfelelő stílusban, modorban való fellépésének köszönhetően. Ez a kapcsolatrendszer generációk munkájának eredménye volt, amelyet folyamatosan karbantartottak. Utazásával maga Giergl Henrik is hozzájárult ennek építéséhez, fejlesztéséhez, gazdagításához. E kapcsolati háló feltétele volt egy iparos eredményes működésének Közép-Európában. Magyarországról jött vándorként, utazóként „magyar"-ként számos alkalommal részesült megkülönböztetett figyelemben. A keleti, távoli, egzotikusnak tartott ország fiát Badenben, Itáliában és Csehországban egyaránt értékelték, olykor külön is ünnepelték. Egyetlen említést sem találunk az írásaiban arról, hogy lenézés vagy bármilyen hátrányos megkülönböztetés érte volna azért, amiért Magyarországról érkezett. Ellenkezőleg, igen sokszor érdeklődéssel fordulnak feléje. Különösen érzékelhető ez a néhány évvel a szabadságharc leverése után tett utazásain, amikor tőle akarják megtudni, mi is történt Magyarországon, s ő mindent meg is tesz, hogy rokonszenvet ébresszen a magyar törekvések iránt. De utazásai során ő is örül, ha valahol magyar szót hall, s bosszankodva veszi tudomásul, ha itáliai vagy osztrák te-