Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)

VÉGH BÁLINT: Saját életiratom

ő magát ma tisztogatná, Hogy ha fehérre moshatná! S vannak irók: kik segítnek, Minden módon melegítnék A mozsdó vizet hozzá! ... Én pedig azt mondom reá: Hogy sohsem leszsz ártatlan, Lak helje a pokol katlan, Maljd meg mosdatják pokolba a dőrét, Forró lúggal ki szapulják a bőrét. Vannak szabadság harcz ezímű könyvek, melyeket szava hihető honfiak írtak — kiknek nagy része a Szabadság harczban is részt vett. - Tehát kik még Nem olvasták volna azokat - olvassák meg és azutánn ítéljenek Görgei felett. A mint el múlt ... haza jöttem békével, S forgattam tovább a földet ekével, Haladtak az évek sorba, S én is a legényi korba, Melyben hogy ha volt is gyöngy — De sokkal több a göröngy. S még is, még is ha ugy néha fel lebben Az emléke, nyílik a szív keblemben, Fájónn nyílik - egybe gyűlve, Öröm bánattal vegyülve Ha eszembe jut — sorba, Egyenként vagy - bokorba. Nevezetes fonó házak s korcsma, ló — S a szénával félig rakott istálló, Hol kezdődött sok jó telünk, Sok víg össze jövetelünk, A leg jobb czimborákkal — Mai napig komákkal. A kikkel haj! de sok jó napom derült, Kik közzül már négy vagy öt el szenderült. Be borúi előttem a tály — Keblem dobog és szivem fáj, S keserű az érzelem, Ha rajok emlékezem. * A hiányzó A/19-26, lapokat pótoltuk a „B" változat szövegéből.